Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szanki T. Csaba: Gondolatok a kelet-nyugati kulturális kapcsolatokról
SZANKI T. CSABA Gondolatok a kelet—nyugati kulturális kapcsolatokról (Alapvető vizsgálati szempontok) i. A nemzetközi kulturális kapcsolatok fogalmának tisztázása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy elkerüljük azt a leszűkítő egyoldalúságot, amely nemcsak az általánosan elterjedt véleményeket, hanem sok esetben sajnos a tudományos igényű tanulmányokat is jellemzi.1 A nemzetközi kulturális kapcsolatok fogalmába az emberiség különféle egységei közötti objektív, szükségszerű kulturális érintkezés spontán jelenségei, valamint az ezen objektív folyamatokat szervezni, irányítani, intézményesíteni kívánó kulturális tevékenység egyaránt beletartozik. Ez utóbbit a nemzetközi kulturális kapcsolatok egészéből kiemelve nemzetközi kulturális együttműködésnek nevezzük.2 A spontán és a tudatos mozzanatok természetszerűleg ennél bonyolultabban fonódnak össze a nemzetközi kulturális kapcsolatokban. Amikor e két kategóriát az előzőekben egymástól elkülönítettük, akkor azt a történelmi tendenciát vettük figyelembe, amelynek során az emberiség egész történetét objektív szükségszerűségként végigkísérő kulturális érintkezés is az ösztönösség szférájából egyre inkább a tudatos szervezettség tartományába nő át. A mai értelemben vett nemzetközi kulturális együttműködésben is jelen vannak az állami tudatossághoz képest ösztönösnek tűnő - de alapvetően tudatosodott és tudatos - törekvések is, így a különféle csoportok (például etnikai kisebbségek), a különböző intézmények és magánszemélyek részéről. Vagyis a nemzetközi kulturális együttműködés a tudatosság eltérő hierarchikus szintjein megvalósuló állami, intézményi, magán-együttműködések rendszere. Ezek viszonya szabja meg a nemzetközi kulturális érintkezési mechanizmus irányításának módozatait, de megmutatja annak hatékonyságát is (nincs-e központi túlszabályozás, megvan-e a szükséges koordináció az állami-nemzeti érdekek érvényesítésére a közvetlenül együttműködő kulturális intézmények között stb.).3 2. Alapvető jelentőségű a kultúra fogalmának egyértelmű tisztázása is. E tanulmányban a kultúra szóval - Markarjan nyomán - az emberi tevékenység *5