Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Halm Tamás: Izikné Hedri Gabriella: A szocialista együttműködés távlatai
sége - munkája érdekesebb, élete pedig jobb lesz. Nagy figyelemmel kísérték a tanácskozás eredményeit a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok. Különösen elismerően állapítják meg, hogy gazdaságunk időszerű problémáit országunk a szocialista rend fő előnyeink, mindenekelőtt a tervgazdálkodás óriási lehetőségeinek további fejlesztése és még jobb felhasználása révén oldja meg, arra támaszkodva, hogy a társadalom minden rétege érdekelt a szocialista életmód, a szovjet demokrácia további tökéletesítésében.” (149-150. 1.) Nyárádi Róbert IZIKNÉ HEDRI GABRIELLA: A szocialista együttműködés távlatai Kossuth Könyvkiadó, 1985. 216 1. A nemzetközi politikai helyzet változásai, a világgazdaság elhúzódó fejlődési válsága, a KGST bizonyos régóta megoldatlan problémáinak a kiéleződése, valamint újak jelentkezése sajátos és, úgy tűnik, nem könnyen megoldható feladatok elé állítja a szocialista közösség országait. A létező szocializmus, jól tudjuk, történelmi kísérlet, s a kísérletek szükségszerű tulajdonsága a folytonos változtatás. A szocialista közösség alig néhány évtizedes történelmét mindvégig jellemezték a folyamatosan alakuló feltételekhez, körülményekhez való alkalmazkodás törekvései, habár az ennek jegyében fogant lépések bizony sokszor megkésve, sőt, valljuk be, néha nem is mindig a legjobb irányban történtek. Az 1980-as évtized közepén azonban e törekvések fölerősödésének lehetünk tanúi, s a jelek arra utalnak, hogy sok tekintetben a korábbiaknál határozottabb lépésekre, sőt egyes vonatkozásokban kifejezetten lépésváltásra van szükség. Ilyen körülmények között különös figyelemre tarthat számot minden olyan tudományos munka, amely arra, a változások korában csöppet sem könnyű feladatra vállalkozik, hogy föltárja: milyen irányban és miképpen fog változni a szocialista közösség országainak együttműködése. Ezt a változást számtalan tényező alakítja, s a fejlődést befolyásoló elemek sokrétűek: gazdaságiak és politikaiak, társadalmiak és történelmiek, kulturálisak és szociálpszichológiaiak, objektívek és szubjektivek. A szocialista együttműködés távlatainak a fölvázolása tehát igen széles terület fő folyamatainak és jellemzőinek az ismeretét feltételező, szintetizáló munkát igényel. Izikné Hedri Gabriella jó alapokkal rendelkezik e feladat elvégzéséhez: közgazdászként és politológusként, kereskedelempolitikai szakértőként, a nyugat-európai integráció és a kelet-nyugati kapcsolatok kiváló is- merőjeként otthonosan mozog az említett területek legtöbbikén. A szerző sajátos módon közelít vizsgálata tárgyához: hipotéziseket fogalmaz meg az együttműködés főbb elemeinek fejlődéséről. A hipotézisek azonban nem a szó hagyományos metodológiai értelmében vett föltételezések, amelyeket a szerző logikai úton bizonyítana vagy cáfolna, hanem inkább a jövőkutatásból vagy a nagy távlatú tervezésből ismert prognózisok. A valóság adott állapotában, ,,a bizonytalanság korában” (J. K. Galbraith): az extenzív és intenzív fejlődés közötti - vontatott - átmenet idején, a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet fordulatában reménykedve, a tudományos-műszaki forradalom olyan szakaszában, amikor már sok minden sejthető, de talán még több dolog nem látható előre, érthető ez a szóhasználati óvatosság, amely - mint a tudományban már oly sokszor - nem a kellő tájékozottság hiányának, hanem éppenséggel a vizsgált tárgy mélyreható ismeretének a jele. Ebből a valóságismeretből ered a szerző realizmusa, és erre a realizmusra vezethető vissza a könyv legnagyobb érdeme: annak bizonyítása, hogy a szocialista közösségen belüli viszonyok, mechanizmusok aufklérista módon nem fejleszthetők tovább; csak a résztvevők érdekeinek legmesszebbmenőkig megfelelő lépésekre szabad alapozni a közös tevékenységet. Ennek feltételeit pedig úgy kell módosítani, korszerűsíteni, hogy a részt vevő országok eleve legyenek fölkészülve a szükség- szerű érdekeltérésekre, sőt esetleges érdekütköztetésekre is, mert ezek átgondolt, kulturált kezelésétől nagymértékben függ a közösség jövője. A jól megkomponált szerkezetű könyv két részből (A jelenkor, A holnap), s mindkét rész hat fejezetből áll. A szerző elsőként napjaink kihívásait: a fegyverkezési és a gazdasági kihívást mutatja be. A fegyverkezési versenyben a szocialista világrendszernek létérdeke miatt nem szabad lemaradnia. Ez azt jelenti, hogy a szocialista közösségnek a világ irracionális adottságai136
