Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - SZEMLE - Ustor Endre: Gazdasági erőszak a nemzetközi kapcsolatokban (Adalék a "gazdasági háborúk" témaköréhez)
Voltaképpen mi tilos? (Törekvések a gazdasági agresszió fogalmának meghatározására) E munka természetesen összefügg és részben összefonódik a fegyveres agresszió meghatározására irányuló sokévtizedes vitákkal.16 A Szovjetunió már a Népszövetségben tervezetet nyújtott be „a gazdasági agresszió tilalmára vonakozó jegyzőkönyv” (Protocole de non-agression économiqtte) tárgyában. A tervezet első cikke megerősíti az 1927. évi gazdasági konferencia által meghirdetett elvet, nevezetesen az országok békés egymás mellett élését, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésükre és gazdasági rendszerükre. A tervezet második cikkében előirányozta, hogy a jegyzőkönyv aláírói egymással szemben lemondanak minden néven nevezendő diszkriminációról, és kijelentik, hogy a jegyzőkönyv elveivel összeegyeztethetetlennek tartanák országaikban a jegyzőkönyvet aláíró bármely állam ellen bármiféle különleges elbánás elrendelését vagy alkalmazását vagy olyan rendelkezést, amely nem vonatkoznék minden más országra. A tervezetet 1931-ben tanulmányozásra egy különbizottság elé utalták, de a jegyzőkönyvet végeredményben nem írták alá.17 Az ENSZ-ben Bolívia javasolta (1952), hogy az agresszió meghatározását terjesszék ki a gazdasági erőszak tényállására is. A javaslat szerint— „Ugyancsak agressziós cselekménynek kell tekinteni... azt az egyoldalú tevékenységet, amely arra irányul, hogy az államot a nemzetközi kereskedelem tisztességes gyakorlásából származó gazdasági forrásoktól megfosszon, vagy amely veszélyezteti gazdaságának alapjait, ezáltal kockáztatva az illető állam biztonságát, képtelenné téve saját védelmére vagy a béke kollektív védelmében való részvételre.”18 Figyelemmel arra a kedvező visszhangra, amelyet ez a javaslat a latin-amerikai és ázsiai országok képviselőinek körében keltett, a Szovjetunió az agresszió meghatározására tett korábbi javaslatának egy újabb változatába a gazdasági agresszió tényállását is belefoglalta. „Gazdasági agresszió cselekményét elkövetőnek minősül az az állam, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) gazdasági nyomást megvalósító intézkedéseket tesz, amelyek megsértik más állam szuverenitását, gazdasági függetlenségét, fenyegetik gazdasági életének alapjait; b) olyan intézkedéseket hoz más állammal szemben, amelyek akadályozzák a másik államot gazdasági kincseinek kiaknázásában vagy e kincsek államosításában; c) gazdasági zárlat alá helyez más államot.”19 Ez a szövegrészlet szerepel a Szovjetunió egyes később előterjesztett javaslataiban is.20 Az agresszió meghatározásáról hosszas próbálkozások eredményeként 1974- ben sikerült az ENSZ közgyűlésében kompromisszumos javaslatot elfogadtat124
