Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Clayre, Alasdair: A sárkány szíve - Neville Maxwell - Bruce McFarlane (szerk.): Kína módosított útja a fejlődés irányában - Barbi Balázs: Godwin C. Chu - Francis L. K. Hsu (szerk.): Kína új társadalmi szervezete
nevéhez kötött modernizálási törekvések kezdete óta pedig egyre több gazdasági munka lát napvilágot. A Kínával foglalkozó irodalomban lényegében megfigyelhető egy folyamat, amely a történelem- és hagyományos kultúracentrikus megközelítéstói elvezetett a mai kor aktuális problémáira való összpontosításhoz. A jelenkor társadalmi-gazdasági problémáival való foglalkozás és kutatási kedv különösen megnövekedett a Mao Ce-tung halálát követő változások, mindenekelőtt a gazdaságpolitikai módosulások után. Ez érthető is, hiszen az új fejlemények jelentős hatást gyakoroltak (és gyakorolnak) a társadalom egészének helyzetére, összetételére, fejlődésére. Az általunk bemutatandó három kötet mindegyike - különböző megközelítést alkalmazva — a változásokat és a társadalmi fejlődést törekszik felvázolni. Alasdair Clayre műve a múlt és a jelen egyidejű feltárásával, a történelmi hagyományok és a mai napi gyakorlat összekapcsolt elemzésével és párhuzamba állításával nyújt képet az olvasónak. A könyv nem az elméleti kérdések, hanem sokkalta inkább a gyakorlat, a mindennapi lét, az emberi élet kedvezőtlen és kedvező mozzanatainak felvillantója. A kötet rövid történelmi visszapillantással indul, amelyben nem az elmúlt két évszázad eseményeivel, hanem azok körülményeivel és hatásaival ismerkedhetünk meg. Erre nem azért van itt szükség, hogy tények és adatok váljanak ismertté. E fejezet lényege annak felismerése és megértése, hogy Kínában, a kínai ember számára a történelem és a múlt a mindenkori jelen fontos, más népekhez képest aránytalanul nagyobb jelentőséggel bíró meghatározója. A történelem nem a múlt objektív tükröződése, hanem végtelen erkölcsi-világ- szemléleti útmutató. A második fejezet a sajátos kínai világszemlélet és a gondolkodás fejlődésének összefoglalóját adja. Különösen érdekes az az eszme- futtatás, amely a marxizmus kínai viszonyokhoz történő adaptálásához, a kommunista eszmék kínai gondolatvilágbeli elterjedéséhez kapcsolódik. Miután a szerző megismertette olvasóit a kínai mindennapi élet megértéséhez szükséges gondolatokkal, több fejezeten át igyekszik tükröztetni a történelmi és a jelenkor adottságainak ötvöződését. Gyakorlatilag betekinthetünk az életvitel minden fontosabb szférájába. A fejezetcímek jelzik a vizsgált témákat: házasság, viszonyrendszerek (a családi kapcsolatok), étkezés, életmód, munkavégzés, javító-nevelői tevékenység, a szellemi és gyakorlati gondolkodás összekapcsolása, az alkotó munka és a művészet, kereskedelem. Hiábavaló lenne pontos útmutatót keresnünk a kínai átlagember mindennapi életének tanulmányozásához. Az egyes feldolgozott területek „csak” arra adnak alkalmat, hogy bepillantsunk abba a társadalmi-gazdasági háttérbe, amely korunkban meghatározza mintegy egy- milliárd ember életét. Az egyes fejezetek között nehéz hasznossági rangsort felállítani, együttesen adnak egész képet Kínáról. Mégis kiemelnénk az életmóddal és a munkavégzési tevékenységgel foglalkozó részeket. Ezek mutatják be ugyanis azt a fejlődést, amely meghatározott természeti adottságok mellett, adott társadalmi-gazdasági feltételek között a kínai városok és falvak, illetve az abban lakó egyén helyzetében és sorsában végbement. Itt található részletesebb leírás a forradalmi átalakulást követő pozitív és negatív változásokról. Itt már, ha nem is mélységében, találkozhatunk az ríj gazdaság- politikai folyamatok kiváltotta problémák elemzésével. Clayre munkájában tükrözted a kínai parasztok és munkások viszonyát az új politikai, gazdasági és társadalmi jelenségekhez. Alasdair Clayre munkájának értékét a kötet pazar kiállítása, gazdag fotó- és képanyaga növeli. A Neville Maxwell és Bruce McFarlane által szerkesztett tanulmánykötet nem a kínai valóság egészéről, hanem annak egy részéről, a gazdasági fejlődésről és a társadalmi-politikai szféra alakulásáról kíván számot adni. A kiadvány egy korábbi könyv, a „Kína útja a fejlődéshez” (China’s Road to Development. Pergamon Press, 1979.) c. kötet folytatása. Míg a korábbi írásokban a szerzők lényegében a Mao vezett Kína fejlődési cikcakkjait kutatták, addig az új tanulmányok egy már letisztultabb, jobban áttekinthető, bár természetesen ellentmondásoktól korántsem mentes időszak fejlődési folyamatát magyarázzák vagy mutatják be. Bár az egyes szerzők a köteten belül különböző témákat vizsgálnak, alapvetően mégis mindannyian arra keresik a választ, hogy milyen magatartási formák alakultak ki és milyen elgondolások születtek 1979 óta a társadalmi és gazdasági fejlődést illetően. Keresik a választ a kapitalizmusból a szocialista társadalomban való átmenet sajátos kínai kérdéseire, foglalkoznak a mai, pragmatikus160
