Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Clayre, Alasdair: A sárkány szíve - Neville Maxwell - Bruce McFarlane (szerk.): Kína módosított útja a fejlődés irányában - Barbi Balázs: Godwin C. Chu - Francis L. K. Hsu (szerk.): Kína új társadalmi szervezete
nak ítélt vezetés által kitűzött modernizálási feladatok megvalósithatóságának problémájával és azzal, hogy a várható folyamatok milyen társadalmi átalakulásokat idézhetnek elő. A kötet tizenöt tanulmányt tartalmaz. Az első (Mark Seiden: The Logic - and Limits - of Chinese Socialist Development) az intézményi rendszer oldaláról és a fejlődés útjában álló akadályokat elemezve vizsgálja a szocializmus kínai modelljének megvalósulását. Jóval érdekesebb Shigeru Ishakawa írása (China’s Economic System Reform: Underlying Factors and Prospects), amely három elemet emel ki: a gazdasági egységeknek a fejlődés gyorsításában való motiváltságát, a külföldi technológia átvételének eredményességét és a mezőgazdasági termelékenység alakulását. A szerző a Kína fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához feltétlen szükséges tényezőket mutatjabe. E tanulmány külön érdekessége számunkra, hogy a kínai gazdasági rendszer áttekintésénél sor kerül a kelet-európai modellek (köztük a magyar) értékelésére, egyfajta összehasonlítására is. Bruce McFarlane (Political Economy of Class Struggle and Economic Growth China, (1950 -1982) az osztályharc gazdasági és gazdaság- politikai feltételeinek összefoglalására törekszik. Az általa vázolt fejlődési szakaszok részben követik, részben viszont eltérnek a kínai gazdaságfejlesztés szakirodalomban korábban bevezetett periodizációitól. Részleteiben vizsgál McFarlane olyan kérdéseket, mint az „osztályharc” fogalmának alkalmazása az általános politikai vitákban, a „termelőerők” és a „termelési viszonyok” között jelentkező ellentmondások tükröződése a pragmatista és voluntarista kínai tervgazdálkodásban, továbbá a közgazdasági fogalmak és elméletek újraértékelése és visszahozatala a gyakorlati gazdaságpolitikába. Érdekes, de a gyakorlathoz kevésbé kötődő témát boncolgat tanulmányában Thierry Paira- ult (Chinese Market Mechanism: A Controversial Debate). Alapproblémája az értékelmélet kínai felfogása, értékelése. Vele szemben Gordon White (Changing Relations between State and Enterprise in Contemporary China: Expanding Enterprise Autonomy) az egyik legizgalmasabb gyakorlati kérdést, a kínai vállalat helyzetét vizsgálja. Folyamatában mutatja be a vállalati autonómia fokozódását, a reformelképzelések érvényesülését. A szerző összegzésében kitekint a kelet-európai reformtapasztalatokra, másrészt levonja azt a következtetést, hogy még jelentős akadályokkal lehet számolni a reformok megvalósítása során, s ezen belül a vállalati önállóság, a döntési és cselekvési szabadság kiteljesedése terén is. Lényegében hasonló kérdést, a vállalati önállóság és demokrácia érvényesülését boncolgatja Martin Lockett és Craig R. Litter (Trends in Chinese Enterprise Management, 1979- 1982). Ok azonban nemcsak általában a kínai vállalatra összpontosítják figyelmüket, de összehasonlításokat végeznek Kína egyes körzetei között is. Közismert, hogy Kínában a modernizációs kísérletek meghatározó tényezőjének ma még a mezőgazdaság fejlődését tekintik. Ameny- nyiben sikerül az agrárszektort az iparosítás anyagi-pénzügyi forrásává, tenni, miközben egészséges arányok alakulnak ki a város és a falu között, sikerül megoldani a munkaerő- kérdést stb., akkor az előrelépés legfontosabb tartópillére biztosítottnak mondható. Andrew Watson (Agriculture Looks tor Shoes that Fit: The Production Responsibility System and Its Implications) az agrárszektorban 1981 óta bekövetkezett változásokkal foglalkozik. A központi téma a felelősségi rendszer kérdésköre. Miközben egészében kedvezően értékeli a változásokat és az irányítási-szabályozási rendszerben bekövetkezett módosításokat, jelzi a felmerült és várható ellentmondásokat is. Hasonlóan kardinális probléma a város-vidék, munkás-paraszt viszonyok alakulása. Marc Blecher (Peasant Labour for Urban Industry: Temporary Contract Labour, Urban-Rural Balance and Class Relations in a Chinese County) azt feszegeti, hogy ez, az életszínvonal kérdésével, a társadalmi mobilitással is összefüggő probléma miként kapcsolódik a gazdaság fejlődéséhez, a társadalmi-politikai rendszer stabilitásához. A tanulmánykötet második felében a politikai szférához közelebb álló témák feldolgozására kerül sor. Tony Saich (Party Building since Mao - A Question of Style ?) a KKP intézményi rendszerének problémáival, a leninista klasszikus párttól való kínai eltérésekkel, a maoi pártépítési tevékenységgel foglalkozik. Érinti az KKP helyét és szerepét a kínai társadalomban, de utal a kínai „hagyományok” átöröklődéséből fakadó jelenségekre is. Bili Brugger (Once Again“ Making the Past Serve the Present”: A Critique of the Chinese Communist Party’s New Official History) azt feszegeti, miként állította mindenkor szolgálatába a KKP saját történelmének értékelése és értelmezése kérdését. Feltárja, hogy a KKP történelmének és fejlődésének hivatalos megítélé161
