Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
Tanácsa elé terjesztette. A magyar emlékirat a békeszerződés-tervezet kidolgozására éppúgy nem volt hatással, mint az év elejére elkészült s végül április 15-én Londonban benyújtott román emlékirat.35 A londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet 1946. április 16-i ülésén a három nagyhatalom képviselői eldöntötték, hogy a békeszerződés-tervezetbe az 1938. január i-ji román-magyar határ visszaállítását előíró cikkely kerüljön be. Nem egyeztek meg egy szovjet javaslat („s ezzel Erdély egésze Románia területéhez csatoltatik”) és egy amerikai módosító indítvány („ugyanakkor a szövetséges és társult hatalmak készek elismerni a román-magyar határ minden olyan kiigazítását, amelyben a közvetlenül érdekelt felek utólag kölcsönös megállapodásra juthatnak, és amely jelentős mértékben csökkentené az idegen uralom alatt élő személyek számát”) beiktatásáról a békeszerződés-tervezet szövegébe.36 A magyar békeszerződés-tervezetet a román és a bolgár kérdéssel párhuzamosan az 1946. április 8. és 18. közötti üléseken vitatták meg a külügyminiszterhelyettesek. Általában - mutatis mutandis - a román szöveg megfogalmazásait alkalmazták. Kizárólag Magyarországra vonatkozó vita csak a jóvátétel kérdésében volt. A csehszlovák kormány április n-én emlékiratban kérte, hogy az értekezlet egyezzen bele 200 ezer magyar áttelepítésébe és az úgynevezett pozsonyi hídfő kiszélesítésébe.37 A külügyminiszter-helyettesek április 16-án megvitatták, hogy felhívják-e a tanács figyelmét a csehszlovák és a román emlékiratban megfogalmazott és a Jugoszlávia által esetleg benyújtandó követelésekre. Az Egyesült Államok a magyar fegyverszüneti tárgyalások óta sokallotta a jóvátétel mértékét, és J. C. Dunn amerikai külügyminiszter-helyettes a magyar gazdasági helyzet romlására hivatkozva a döntés elhalasztását kérte. A békeszerződés-tervezetek kidolgozásakor ebben a kérdésben nem jutottak dűlőre. Az egyeztetett vagy elvileg elfogadott cikkelyek rendszerbe foglalásával, az álláspontok ismertetésével a londoni értekezlet olyan jelentéseket38 terjesztett április 20-án a vitás kérdésekben a tanács elé, amelyet alapszövegként használtak a tervezetek végleges megfogalmazásakor. Molotov javaslatára a párizsi Külügyminiszteri Tanács első ülésszaka 1946. április 25-én megoldotta az egyik vitás eljárási kérdést: Franciaország ezentúl valamennyi tervezet vitájában részt vehet. Byrnes azzal az elhatározással utazott Párizsba, hogy csak a béketárgyalások befejezéséig marad hivatalában. Április 16-án nyújtotta be lemondását Trumannak, aki már ekkor kijelölte leendő utódját, George Marshall tábornokot. Az amerikai külügyminisztériumban felmerült annak a lehetősége, hogy ha nem sikerül megegyezésre jutniuk, az Egyesült Államok egyoldalúan megköti az érintett államokkal a békeszerződéseket, vagy az egyes államokkal kötendő béke helyett az általános európai rendezésről nyitnak vitát. A Külügyminiszteri Tanács Bidault javaslatára előbb az öt tervezetet, majd a német kérdést kívánta megtárgyalni. Byrnes április 29-én előterjesztette tervezetét a német leszerelés biztosítására 25 évre kötendő négyhatalmi szerződésről, amely felfogása szerint radikális eltávolodást jelentett az amerikai külpo140
