Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Paczolay Péter: Szabó Máté: A "forró ősz".Békemozgalom, politikai tiltakozás, ellenállás az NSZK-ban és Zöldek, alternatívok, környezetvédők. Az ökológiai mozgalmak elmélete és politikája
nagy kezdőbetűvel a párt) fejlődésére, célkitűzéseire összpontosít. Hogy így is mennyi, sokszor egész eltérő szerzőt, irányzatot, bonyolult kérdéskört kell tárgyalnia, az szempillantás alatt kiderülhetne, ha lenne a könyvben a tudományosság nemzetközi követelményei szerint elengedhetetlen név- és tárgymutató. Márpedig a Zöldek . . . nemzetközi szinten is elsők között nyújt az új társadalmi mozgalmak társadalomelméleti értékelését megalapozó, átfogó politológiai szintézist, ami az örvendetesen gyarapodó hazai politikatudományi irodalom egészére nézve dicséretes. A Forró ősz . . . pedig az egyik legjelentősebb új társadalmi mozgalmat, a békemozgalmat mutatja be. Az önálló kismonográfia apropóját az NSZK-ban 198 3 őszén lezajlott példátlan méretű békemegmozdulások adták. A kötet nagyobb része a nyugatnémet békemozgalmat ismerteti, és az 1983 őszi tiltakozó akciókról nyújt személyes tapasztalatok alapján beszámolót. Megismerkedhetünk egy politikai-állami berendezkedés és egy politikai kultúra működésének mindennapjaival: miként kapcsolt össze a békemozgalom olyan célokat, mint a politikai döntéshozatal intézményes eljárásának a befolyásolása, a nyilvánosság figyelmeztetése és aktivizálása, az állampolgári engedetlenség gyakorlása és az erőszakmentesség megvalósítása, de arra is választ kapunk, miért kellett a tüntetők ellen kivezényelt rendőröknek hivatalból Gandhi filozófiáját tanulmányozniuk (103. 1.). A tömegméretű megmozdulások célja a politikai döntésre a képviseleti demokrácia formális szabályai szerint feljogosított szervek, jelen esetben a Bundestag befolyásolása. E felfogás szerint a parlament nem a társadalom, a nép tényleges akaratát képviselő szerv, hanem a társadalommal szemben álló állam egyik meg- testesülési formája, amelyre a társadalom kénytelen kívülről nyomást gyakorolni. Ez a parlamentben képviselt pártokat önvizsgálatra kényszeríti; és sorra tartották is kongresszusaikat a rakétatelepítésről folytatott parlamenti vita előtt. A békemozgalomnak viszont tisztáznia kellett, hogy milyen eszközökkel gyakorolhat nyomást az államra, mivel fejezheti ki azt, hogy megvonta lojalitását a kormánytól. (Forró ősz, 106. 1.) A megmozdulások demonstratív jellegűek legyenek-e - ennek megfelelően például egyeztessék előre a rendőrséggel -, vagy általános politikai válság kialakítására, a politikai rendszer megrendítésére törekedjenek? De nem kevésbé érdekes probléma az, amely egyébként a rendőrség szakszervezetén belül is vitákat váltott ki, hogy az állam erőszakalkalmazó szervei (köztük a rendőrség) meddig vethetők be a társadalommal szemben olyan konfliktusok elfojtására, amelyeket politikai, nem pedig erőszakos eszközökkel kellene megoldani ? Szabó Máté írásából kézzelfoghatóan rajzolódnak ki azok a gyakorlati kérdések, illetve politikai elméletek és elvek, melyekbe a napi politika eseményei beleágyazódnak. A könyv „Egy a jelszónk . . ? - békemozgalom a fejlett tőkés országokban” című fejezete pedig a békemozgalom szerkezetének, szervezetének, céljainak, politikai magatartásformáinak politika- tudományi elemzését nyújtja. A szerző helyesen emeli ki, hogy az új békemozgalom kialakulásának csak egyik feltétele volt a nemzetközi viszonyok rendszerének válsága, és a döntő tényezőt az új tevékenységi keret, az új akaratkifejezési forma szükségessége jelentette, vagyis olyan követelések képviselete, amelyeket a kialakult politikai struktúra nem vállalt fel, hiszen az NSZK-ban mind a négy parlamenti párt támogatta a rakétatelepítést. A mozgalom szervezetén belül hagyományos csoportok (egyes politikai pártok, szak- szervezetek, egyházak) és alternatív politikai erők fogtak össze. Ez utóbbiak any- nyiban jelentősebbek, hogy kétségbe vonják a kialakult politikai berendezkedést, a túlságosan bürokratizált-centralizált és hierarchikus állami és pártszervezet bázisdemokratikus átalakítását célozzák, és a békemozgalom hosszabb távú hatásai ezen erőktől erednek. Melyek ezek, a béke141