Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Paczolay Péter: Szabó Máté: A "forró ősz".Békemozgalom, politikai tiltakozás, ellenállás az NSZK-ban és Zöldek, alternatívok, környezetvédők. Az ökológiai mozgalmak elmélete és politikája
A képviseleti demokrácia formális szervezetébe, a parlamentarizmus intézmény- rendszerébe történő érdemi beleszólás képtelensége, az ún. nagypolitika egyre inkább megközelíthetetlenné válása, a demokratikus intézmények fölött vagy azokat megkerülve szerveződő neokorpora- tivizmus, a széles tömegek magánélete (Hirschmann híres könyvének címével a közboldogság helyett a magánboldogságba való visszavonulása), az elbürokrati- zálódott intézmények demokratikus úton való ,,bevehetétlenségének” érzéséből táplálkozó terrorizmus, az „ólomévek” pszichózisa szorosan összefüggtek. A hetvenes évekre az is nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak az egyes államokon belüli válság- jelenségek szorulnak orvoslásra, hanem az emberiségnek a legrövidebb időn belül olyan globális problémákkal is szembe kell néznie, mint az energiaválság, a bioszféra pusztulása, a demográfiai robbanás, a harmadik világ nyomora stb., megtetézve a nukleáris fegyverkezési hajsza új szakaszából fakadó félelemérzettel. E válságtünetek, a helyi-nemzeti és a világproblémák egyaránt, a fejlett tőkés országok társadalmainak szükségszerű válaszait váltotta ki, s e válaszok az állammal, a fennálló politikai struktúrával szembeni kihívásként jelentek meg. Melyek ezek a Nyugat-Európában és Észak- Amerikában fellépő új társadalmi mozgalmak? Milyen ideológiai-elméleti háttérből táplálkoznak, milyen társadalmi bázisra épülnek? Milyen elméleti és intézményes változásokkal jár politikai szerepvállalásuk? Ezekre a kérdésekre kapunk választ S^abó Máté két most megjelent monográfiájából. A jelentősebb új társadalmi mozgalmak: az ökológiai, az atomenergia-ellenes, az „új” béke- és nőmozgalom, az állampolgári kezdeményezések. Látható, hogy ezek közül némelyik (például a békemozgalom, a feminizmus) már nagy múltra tekint vissza, de az új jelző ezek esetében is indokolt, mert a hasonló néven ismertté vált mozgalmakhoz képest új társadalmi háttérrel, célokkal és formákban lépnek fel. A „régi” békemozgalom például a második világháborút követően kialakult békemozgalmat jelöli, míg az új jelzőt a NATO kettős határozata (1979) alapján végrehajtandó rakétatelepítés ellen tiltakozó mozgalmakra alkalmazzák. (Forró ősz, 10.1.) Ez a többi új társadalmi mozgalomhoz hasonlóan szociológiai és politikai hátterét tekintve rendkívül összetett, és nem köthető egyetlen politikai erőhöz. Az új társadalmi mozgalmakat nehéz átfogóan jellemezni, mert igen sokrétűek, a legeltérőbb programokkal lépnek fel, ideológiáik enyhén szólva tarkák; ezek az igen erős eltérések lényegében abból a talán egyetlen közös jellemzőből fakadnak, hogy valamennyi új társadalmi mozgalom ,,. . alternatívát jelent a hagyományos életformával, társadalmi szervezettel, politizálással szemben”. (Zöldek, 49. 1.) Ez a sommás meghatározás fölveti azt, hogy mi az új társadalmi mozgalmak viszonya a hagyományhoz, mi az a hagyomány, amelynek alternatíváját kívánják nyújtani, és van-e saját tradíciójuk. Számomra úgy tűnik, hogy e mozgalmak hangsúlyozottan új jellege a második világháború utáni fejlett tőkés társadalmak jellemző politikai berendezkedéséhez és a fogyasztói életformához képest úgy alternatív, hogy részben liberális és demokratikus politikai értékekhez, részben a kapitalista fejlődéssel mindig is szemben álló, például kollektivista tendenciákhoz, sőt prekapitalista modellekhez is visszanyúl. E mozgalmak etikai fölénye és gyakorlati sikerének ma még kétes esélye épp akkor szembetűnő, amikor az ilyen elemekből összeálló tradíciót szegezik újként a ma általános és általuk hagyományosnak nevezett tulajdonképpeni modernizációval szembe. A lényegében az új társadalmi mozgalmak egész kérdéskörét szem előtt tartó Szabó Máté - a parttalanság csapdáját elkerülve - a Zöldek . . . című munkájában részletesen csak az ún. ökológiai mozgalmak elméletét és politikáját kívánja elemezni, és azon belül is a nyugatnémet zöldek (mint mozgalom) és a Zöldek (így, 140
