Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL - Janech István: A Szovjetunió második világháborús szerepvállalásáról
kus országok többsége egymás között barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket kötött. Ez azt jelentette, hogy Európában a szerződéses kapcsolatok új rendszere jött létre a Szovjetunió és a szocializmus építésének útjára lépett országok között, valamint az utóbbi országok között külön is. A szocializmus védelme a kollektivizmus alapján szilárd nemzetközi jogi megerősítést nyert, ami előmozdította a béke megerősítését Európában.” A szocialista közösség együttműködése anyagi alapjainak megteremtését szolgálja az 1949 januárjában megalakult KGST. A szocialista vívmányok kollektív védelmének újabb állomását jelentette, hogy 1955. május 14-én megalakult a Varsói Szerződés Szervezete ... A VSZ a szocialista közösség országainak önkéntes szövetsége, amely az egyenjogúságon, a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapul.” A Varsói Szerződés fő célját és rendeltetését az alapítók a békéért és a népek biztonságáért vívott harcban jelölték meg, amivel összefüggésben emlékeztet a szerző arra, hogy „ .. . a szerződés nyitva áll más államok előtt, amelyek hasonló célt követnek, függetlenül azok társadalmi és államrendjétől.” A Varsói Szerződéshez csatlakozott tagországok kollektív védelmi erőfeszítéseinek fontos eredménye az új világháború kirobbantásának megakadályozása, a béke biztosítása. A tagországok békeszerető törekvéseinek meggyőző bizonyítéka az a politikai nyilatkozat, amelyet 1983. január 5-én fogadtak el Prágában a Politikai Tanácskozó Testület ülésén. A szövetséges szocialista államok legfőbb vezetői hangsúlyozták, hogy napjainkban nincs fontosabb feladat a népek számára, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési hajsza beszüntetése. A Varsói Szerződés tagállamai kulcsfontosságú feladatnak tartják megakadályozni az atomfegyverkezési hajsza újabb ciklusának kibontakozását Európában, elérni az atomfegyverek csökkentését és korlátozását. Ez fontos az európai biztonság erősítése, az államközi kapcsolatoknak a földrészen való kedvező fejlődése, a nemzetközi légkör javulása szempontjából. A szerző áttekinti a VSZ-nek és a Szovjetuniónak az említett nyilatkozat megállapításainak valóra váltásáért tett erőfeszítéseit és kezdeményezéseit. Megállapítja, hogy ,,... a szocialista országok hadseregei együttműködésének és harci közösségének legfontosabb vonása a szövetséges országok erőfeszítéseinek összehangolása a védelem erősítésének kérdéseiben, a rendszeres tapasztalatcsere a nemzeti hadseregek fejlesztésére, a csapatok harci és politikai képzésére, a harc- készültség fokozására vonatkozóan.” A legutóbbi években kibővültek és elmélyültek a testvéri szocialista hadseregek kapcsolatai eszmei, szellemi és kulturális területeken, a szocializmus építésében és a kommunista ideológiában elért eredmények alapján. Ez elősegíti a baráti szocialista országok népei erkölcsi-politikai egységének fokozódását, szilárdítja együttműködésük alapját.” Végezetül Sz. Tyuskevics leszögezi, hogy ,,. .. a szocialista országok szoros együttműködésének az alapja, éltető eleme és irányító, szervező ereje a szocialista országok marxista-leninista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézetük, a célok egysége.” Hangsúlyozni kell a szerző záró megállapítását, miszerint ,,. . . minél szilárdabb a szocialista közösség, annál megbízhatóbb a béke ügye az egész világon, ugyanis a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól”. JANECH ISTVÁN 138
