Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
megszüntetését. Ugyanakkor a párt fellép a személyi, gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítéséért, a két német állam között az egyenlően és kölcsönösen csorbítatlanul elismert szuverén állami jogállás alapján.20 Fontos lépés ez az NSZK politikai életében - részben csak rituálisan - ma is jelenlevő hidegháborús hagyományok felszámolására. Tükrözi azt, hogy a párt elsősorban a fiatalabb generációkat tömöríti, amelyek számára a két német állam léte már eleve adott tény, s így jobban hajlanak ennek elfogadására, mint az idősebbek. A zöldek követelései ezen a ponton a nyugatnémet külpolitikának a második világháború után kialakult nemzetközi rendszer feltételeihez történő „megkésett alkalmazkodását”21 gyorsítják meg. Ám ezzel az NSZK-ban a német egység kérdésében elterjedt igen érzékeny értékrendeket, érzelmeket és beidegződéseket sértenek meg. A zöldek - részben folytatva ezzel a szociálliberális koalíció kezdeti lépéseit - föl kívánják számolni a két német állam viszonyában az NDK számára sérelmes megkülönböztetéseket. Ám ez önmagában még nem zárja ki Németország- politikájuk perspektíváinak újraegyesítési értelmezését. Hiszen korábban több, éppen a szocialista országok részéről javasolt újraegyesítési koncepció tekintette előfeltételnek az atomfegyvermentes, demilitarizált, semleges német államokat. Jóllehet mind a békemozgalom, mind a zöldek körében találkozhatunk olyanokkal, akik a német egységet vallják céljuknak, nem ez a jellemző az alternatív mozgalmakra.22 A zöldek Németország-politikájának - amely érintkezik az alternatív békemozgalom koncepcióival - kezdeményei német és nemzetközi szinten egyaránt botránykőnek számítanak, és a nacionalizmus, a romantika, sőt a fasizmus vádját vonták a békemozgalom és a zöldek fejére.23 Ugyanakkor eredetileg nem szándékolt és várt irányból, a nyugatnémet revansista, „nemzetforradalmár” csoportocskák részéről kaptak támogatást, és körükben váltottak ki szimpátiát. A hazai és külföldi elemzők vádjai a „baloldali nacionalizmus” ellen nem veszik észre annak alternatív, antietatista jellegét és gyökereit - s így félreértik azt. De a „gyökerek” kapcsán nem véletlen a „barna” szín felemlegetése. Az alternatív mozgalmak társadalomfelfogásában benne rejlő reprimitivizáló, antimodernista elem kapcsolatot teremt a konzervatív kultúrkritika olyan hagyományaival, amelyekből annak idején a fasizmus is építkezett.24 Nos, valószínűleg ez az oka annak, hogy a magát az SPD-tői balra állónak tartó — s a szavazók és a közvélemény által is így besorolt - zöldek a jobboldali- ság, a konzervativizmus, sőt a fasizmus vádjával találkozhattak otthon és külföldön is. A „harmadikutas” társadalomkoncepció és a modernizációval kapcsolatos ambivalens alapállás egészen közvetlen politikai, sőt külpolitikai értelmet nyer a Németország-politikában: „a kifogásolt haza-fogalom kettős értelmű: társadalmi-minőségi és nemzeti-territoriális jelentése is van”.25 A zöldek és a békemozgalom egyes irányzatai szerint a „harmadikutas” társadalom létrehozása a keleti és a nyugati szövetségek „peremének” két oldalán található németek sajátos történeti feladata - hiszen őket szaggatta ketté az „extremizmus”, 104
