Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
és ők pusztulnának el legelőször egy harmadik világháborúban. A békemozgalomnak és a zöldeknek ez az érvelése beviszi az alternatív gondolatkörbe a németség sajátos és kiemelkedő történelmi küldetés tudatát. S ez a küldetéstudat ismét egyesülhet a nemzetállami perspektívával - ez az alternatív békepolitikai koncepció egyik értelmezési lehetősége.26 A történelmileg motivált nemzeti és nemzetközi érzékenységek következtében nem csoda, hogy a zöldek kiforratlan Németország-politikájának körvonalai a legélesebb vitákat váltották és váltják ki a párton belül és kívül.27 A párton belül is többek felvetették már28 a német nemzetállami egyesítés olyan koncepcióját, amely a blokkokból független semleges és atommentes Németországhoz kapcsolódik. Egyesek a hiányzó német békeszerződés és a Ber- lin-probléma vonalán kapcsolatot teremtenek a területi újrarendezés gondolatához. A zöldek önrendelkezési elve (az önrendelkezési jog alapján tekinti nyíltnak a német kérdést a CSU programja is) kétségtelenül lehetővé tesz ilyen értelmezéseket, amelyek azonban joggal izgatják fel a hazai és a nemzetközi közvéleményt. Ám ugyanakkor a zöldekben is tudatosodott a téma történeti terheinek a súlya, és levonták ebből a megfelelő következtetéseket: az egyesítés és a területi újrarendezés elutasítását.29 Mind a pártban, mind a békemozgalomban azonban jelentős kisebbségek, csoportok képviselik azt a felfogást, amely az új, alternatív érvrendszerrel alapozza meg a területi újrarendezés és az újraegyesítés régi követeléseit. S mivel mindkét álláspont a zöldek programjára hivatkozhat, ez a kétértelműség bizonytalanságokat és félreértéseket szül. Ennek a bizonytalan, tisztázatlan, ellentmondásos állapotnak a leküzdésére a zöldek a közeljövőben önálló Németország- program kiadását tervezik egy pártkongresszus keretében. Ez a terv is mutatja, hogy a pártforma milyen messze visz a mozgalmi jellegtől és céloktól. Az alternatív mozgalmaknak eszük ágában sem volt olyan kérdésekkel foglalkozni, mint a német egység problémája és a fasiszta múltnak arra vetődő árnya. Egy új, az idősebbekkel szemben teljesen tiszta lappal induló generációnak tudták magukat, amely nem felelős a fasizmus és a második világháború szörnyűségeiért. A párt létrejöttével és a parlamenti politizálásba bekerülve azonban konfrontálódniuk kellett a Németország-politika folyton napirenden levő témájával, s érzékelték, hogy e kérdésben nincs határozott, kidolgozott álláspontjuk. Amikor pedig maguk is léptek e területen, belegabalyodtak olyan, az NSZK politikai kultúrájában és a nemzetközi közvéleményben történetileg kialakult problémákba, értékekbe, beidegződésekbe és asszociációkba, amelyeket addig maguktól a lehető legtávolabbnak tudtak.30 A Németország-politika a zöldekre „kívülről”, a hagyományos politikai kultúra és a politikai rendszer oldaláról „rákényszerített” téma, amelytől azonban politikai pártként nem tudnak, de nem is akarnak elmenekülni. De bármi legyen is a zöldek jövőbeli tisztázási kísérletének az eredménye, nem fogja felszámolni politikájuknak az érzékeny történeti-kulturális beidegzé105
