Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
Zárójelbe téve a továbbiakban azt a kérdést, hogy létezhet-e egyáltalában korunkban „erőszakmentes politika”, vizsgáljuk meg az erőszakmentesség elvét megvalósító békepolitikai célkitűzések tartalmát! A zöldek számára a béke pozitív tartalmú fogalom: nem csupán az erőszak alkalmazásának kizárását, hanem a társadalmi élet sajátos minőségét is jelenti. Azaz értelmezése túlmutat a külpolitika és általában a politika keretein. A „szolidaritás és demokrácia emberek közötti megvalósítására törekszik, elutasítja az életidegen, konkurrencia meghatározta teljesítmény- és hierarchia-gondolkodást”,10 valamint a természettel szembeni béke, az ökológiai egyensúly megteremtését tűzi ki célul. A béke, az erőszak- mentesség pozitív oldala így olyan általános érték a zöldeknél, amely ember és természet, ember és ember viszonyát egyetemesen alakítja, s meghatározott gazdasági (ökológia) és társadalmi-politikai (szolidaritás, demokrácia, emberi jogok) követelményei vannak. A béke és az erőszakmentesség ilyen értelmezésében az alternatív mozgalom Gandhi tanaihoz és az indiai kultúra hagyományaihoz nyúl vissza.11 A békének ez a hagyományos külpolitikánál tágabb értelmezése azért fontos számunkra, mert ez világítja meg „helyi értékét” a zöldeknél: nem csupán a külpolitikának a főirányát jelenti, hanem általános életmód-, társadalomformáló értéket. Ez a hagyományostól eltérő értelmezés ugyancsak rávilágít a zöldek „külpolitikájának” keletkezési nehézségeire: ők e területre olyan problémákat is kivetítenek, amelyekkel a fennálló külpolitikai gondolkodás és cselekvés nem nagyon foglalkozik. A béke és az erőszakmentesség ilyen széles értelmezésétől nemcsak az uralkodó nyugatnémet béke- és biztonságpolitika, de általában a fennálló teljes külpolitikai feltétel- és cselekvésrendszer is idegennek tűnik. A zöldek diagnózisa szerint az atomfegyver, a fegyverkezés jelenlegi szintje és a katonai tömbökben tömörült nagyhatalmak biztonságpolitikai alapelve, az elrettentés egyaránt a növekedésre orientált modern, ipari rendszer patologikus megnyilvánulása. Az alternatív mozgalom bírálja és elutasítja az atomenergia mindenfajta, így békés célú felhasználását is - azaz az atomfegyverek kritikája szélesebb keretbe ágyazódik. A magenergiával mint energiaforrással szemben az újratermelődő energiaforrások (nap, szél, víz, biogáz) felhasználását szorgalmazzák. Indokaik szerint ezek nemcsak ökológiailag elviselhetőbbek, hanem lehetővé teszik az alternatív társadalomeszménynek megfelelő decentralizált, önellátó egységek kialakítását is, míg az atomenergia csak centralizált és az államhatalom által ellenőrzött rendszerben alkalmazható.12 A zöldek koncepciójában összekapcsolódik a világbéke biztosítása és egy olyan új, „harmadikutas” társadalomtípus létrehozása, amely „meghaladja” a tőkés és a szocialista berendezkedést. A fegyverkezés, a katonai tömbök és az ipari társadalmak problémájának megoldásai szerintük érintkeznek. Az említett rendszerek önpusztító logikáját elutasító társadalmi mozgalmaknak el kell érniük a katonai tömbök felbomlását és a teljes leszerelést. Ez az elrettentés és a fegyver97
