Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?

közvetlenül a nemzetközi politikával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak, és e téren vannak bizonyos kezdeményezéseik, mint a békemozgalomnak vagy a harmadikvilág-iniciatíváknak. Ezekben általános, absztrakt radikalizmus fejeződik ki, amely néhány konkrét konfliktushoz kapcsolódó követelést támaszt alá - ez megfelel az alternatív mozgalmak „politizálásának”. Ezeknek a mozgalmaknak azonban van sok olyan kül- és biztonságpolitikai jellegű célja és követelése, amelyeket a zöldek részben felvállalnak. A párt határa elmosódik az alternatív mozgalmak irányában, ezért bizonyos pontokon ezeket a mozgalmakat is be kell kapcsolni „külpolitikájának” bemutatásába.

Az alternatív mozgalmak éppen azt tekintik saját újszerűségük biztosítékának a külügyek terén, hogy nem a hagyományos külpolitikai fogalomrendszerben gondolkodnak. Nem külpolitikai koncepcióra törekszenek, hanem a „globálisan gondolkodni - lokálisan cselekedni” elv logikája alapján a külpolitikai koncepciók szokásos problémakörét és stratégiáit félretolva, kikerülve „külpoliti- zálnak”.5

A zöldek körében így egyszerre áll fenn idegenkedés és bizalmatlanság mindenfajta külpolitikai koncepcióval mint államcentrikus, elidegenedett gondolkodásmóddal szemben, ugyanakkor a párt- és parlamenti sikerek kikerülhetetlenül kényszerítik őket arra, hogy maguk is részeseivé és alakítóivá váljanak a külpolitikai koncepciók világának. De a zöldek már most sem a tabula rasa állapotában leledzenek e téren. Vannak bizonyos, általános társadalmi-politikai értékeiket, alapelveiket a külpolitika felé közvetítő tételeik, és parlamenti, illetve parlamenten kívüli tevékenységük és vitáik alapján kibontakoznak állásfoglalásaik körvonalai a nyugatnémet külpolitika legfontosabb kérdéseiben.

Külpolitikai törekvéseik nem érthetők meg az alternatív, „harmadikutas” társadalomfelfogásuk nélkül. Ez adja meg a fennálló társadalmak és államok között kialakult viszonyokon gyakorolt kritika és az új, alternatív „külügyi” koncepció alapját. A modernizáció élén járó első és második világ egy kalap alá kerül: egyaránt a környezetkárosító ipari rendszert képviselik. A pozitív jövőkép számára ez a „harmadikutasság” követelményét támasztja; az alternatív társadalomnak ki kell küszöbölnie a tőkés és a szocialista rendszerek fogyatékosságait, és alternatívát kell nyújtania velük szemben. A harmadik világ viszont új talaj a „harmadikutas” törekvések számára. Az alternatívok e régióban azt tekintik elsődleges céljuknak, hogy megakadályozzák az első és a második világban kialakult önpusztító modernizációs sémák átvételét.

A zöldek saarbrückeni programjának alapelvei: az ökológiai, a szociális, a demokratikus és az erőszakmentes jelleg határozzák meg külpolitikai „koncepciójuk” alapját. A már idézett frakciójelentés is ezek alapján fogalmazza meg a „külpolitikai orientáció” alapelveit: „feltétel nélküli fellépés a háborúk, a háborús veszély, a militáris függőség és a fegyverkezés ellen; fellépés a népek gazdasági, politikai és kulturális függetlenségéért, fellépés a demokrácia és az emberi jogok megvalósulásáért, s fellépés a főként a fejlett, iparosodott államok okozta növekvő ökológiai veszély ellen a világ minden részében”.6

95