Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
Az alternatív mozgalmak s jelesül az ökológiai mozgalom alternatív pártokban szerveződő részének - ha konstruktívan kíván részt venni a politika folyamatában - tovább kell lépnie, és nem csupán a külpolitikában, hanem a politika más területein is, a pusztán tiltakozó, illetve az „egypontos” konkrét követeléseket diffúz és absztrakt ideológiai háttérrel alátámasztó álláspontról. így a zöldeknek szükségük van külpolitikai koncepcióra, de egyelőre még nem rendelkeznek vele. Ezért most hozzák létre, illetve a jövőben kell kidolgozniuk. Ez szükségképpen elvezeti őket a „globálisan gondolkodni - lokálisan cselekedni” alternatív mozgalmi logikájától a hagyományos külpolitikai koncepciók struktúrájának irányába. Ez a politika, jelesül a pártforma vállalásának olyan követelménye, amely elől nem térhetnek ki, ha a továbbiakban is pártként kívánnak működni. Azonban épp az alternatív pártoknak a hagyományos bürokratikus-centralizált tömegpártokkal szembeni sajátossága, a laza, mozgalmi jelleg kerül veszélybe e folyamat hatására. Az alternatív pártokra nemcsak a külpolitikai koncepció terén, de általában minden téren kettős imperatívusz hat: a hatékony párt- és parlamenti politizálás érdekében a konformitáskényszer a hagyományos politikai formákhoz; ugyanakkor a nem konvencionális jelleg megőrzése a társadalmi bázis, a mozgalmi jelleg és a politikai azonosság fenntartásának érdekében. A párt- és parlamenti politikai részvétel és a társadalmi mozgalmakban folytatott tevékenység ellentmondásai meghatározó jelentőségűek a fejlett tőkés országok legsikeresebb ökológiai pártja, a nyugatnémet zöldek számára is. Az 1980- ban alakult párt ma már kb. 8-10 százalékos szavazóbázissal számolhat, és képviselői vannak helyi, tartományi és szövetségi szinten, valamint az Európa-Parla- mentben. A huzamosabb tevékenykedés a formális politikai szervezetekben tudatosította a zöldek számára, hogy a külpolitikai koncepció kidolgozása egyelőre még csak feladat számukra. A szövetségi frakció „Leszerelés, béke, nemzetközi kérdések” munkacsoportja 1984. őszi jelentésében megállapítja: „még mindig nincsen a pártnak megvitatott, összefüggő, a legszélesebb értelemben vett külpolitikai koncepciója”. E téren eddig a frakciónak sok tekintetben saját magára kellett hagyatkoznia, de ennek a helyzetnek a megszüntetése kívánatos volna. „Hogy ezt a területet ne kizárólag a frakció fejlessze tovább, hanem a párt általában erősebb befolyást gyakoroljon rá, szükség van politikai elképzeléseinek és szándékainak összefoglalására egy külpolitikai programban.”4 Ez a szöveg mutatja, hogy az alternatív mozgalmakhoz pártjuk frakciói közvetítik a hagyományos politika elvárásait. Ök konfrontálódnak közvetlenül a hagyományos politikai pártokkal és a parlamenttel, így ők lesznek az intézményesedés hordozóivá a mozgalmi bázissal szemben. A zöldek hiátusa a külpolitika területén - amelyet a közeljövőben egy külpolitikai program kialakításával kívánnak felszámolni - nem véletlen. Olyan terület ez, amely távol áll az alternatív mozgalmak „politizálásától”. Még akkor is, ha A zöldek külpolitikája 94