Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Tolnay László: A Varsói Szerződés katonai doktrínájának és hadászatának néhány összefüggése
TOLNAY LÁSZLÓ A Varsói Szerződés katonai doktrínájának és hadászatának néhány összefüggése Az Egyesült Államok és NATO-szövetségeseinek érvrendszere, amely az „elrettentésre” alapozott katonai doktrína és hadászat (katonai stratégia) igazolását szolgálja, a Varsói Szerződés támadó szándékának feltételezéséből indul ki. E felfogás, amelynek gyökerei a második világháborút követő évekhez nyúlnak visz- sza, olyan törekvéseket tulajdonít a szocialista közösségnek, pontosabban a Varsói Szerződésben tömörült szocialista államoknak, amelyek megfelelő nyugati, mindenekelőtt katonai ellenintézkedések nélkül nagy valószínűséggel fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetnének. Ennek bizonyítására sajátos interpretációban felhasználják a Varsói Szerződés katonai doktrínájának és hadászatának egyes tételeit is. Ezekre hivatkozva hívják fel a figyelmet arra, hogy a szovjet és a vele szövetséges katonai erők folyamatos korszerűsödése lehetővé teszi a szocialista országok katonai koalíciója számára, hogy rövid előkészületet követően támadást hajtson végre. Azt hangoztatják továbbá, hogy a Szovjetunió nagy számban állít elő nukleáris rakétákat és robbanótölteteket, s fokozza hagyományos támadóképességét is. A szovjet és a szövetséges harcászati légierő, továbbá a rakétacsapatok folyamatosan megkapják mindazokat a korszerű fegyvereket és modern kisegítő eszközöket, amelyek a nagyszabású légi támadó hadműveletek végrehajtásához szükségesek. A szárazföldi csapatok korszerűsítési folyamata, elhelyezése és kiképzése lehetővé teszi, hogy körleteikből gyorsan és erőteljesen előnyomuljanak a Szovjetunió és a Varsói Szerződés határaitól távoli hadműveleti célokig. Végül - hangoztatják — a szovjet hadászati tervezésből és hadászati műveletekből kitűnik, hogy a szovjet haditengerészet hajóegységeinek és repülőgépeinek feladata egyrészt annak megakadályozása, hogy a szemben álló haditengerészeti erők a szomszédos tengereket használják, másrészt csapások mérése az ellenség szárazföldi célpontjaira. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek politikai céljai, illetve az ezen alapuló 83
