Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok
vábbi tőkét juttassanak akár az igen eladósodott fejlődő országokba is. A módszer és az első felhasználók kijelölése politikai döntéseket igényel, nemzeti és nemzetközi szinten (KGST vagy NBB). Kívánatos, hogy először kísérletekre kerüljön sor. ii. Figyelembe véve az NBB feltehetően megnövekvő kötelezettségeit, forrásainak további növelése válik szükségessé (a tagországok további garanciavállalásának útján). iá. A KGST-tagországok kormányai az adósságátütemezés útján tulajdonukba került kötvények előre meghatározott részét átmenetileg - a Speciális Alap feltöltése céljából - az NBB-nek engednék át. Ezáltal megindulhatna a Speciális Alap működése. Összegezés és következtetések A problémák azonosítása és gyökerük elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy — néhány optimista értékelés ellenére - sok továbbfejlesztésre váró kérdés van a KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatokban és a segélyezési gyakorlat nemzetközi kezelésében. Olyan új utakat kell találnunk, melyek mind tudományos, mind politikai és gazdasági szempontból elfogadhatók. Úgy tűnik, hogy az említett javaslat megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket az új megoldásokkal szemben támasztani lehet. Tudom, hogy a javaslatok csak a rendszer általános kereteit vázolják fel, hogy a politikai és a gazdasági körülményeket, valamint a technikai megoldásokat sokkal részletesebben kell kidolgozni. A KGST-tagállamok és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok politikai súlyuk miatt a nemzetközi haladás fontos részei. Ezek elméleti, majd gyakorlati továbbfejlesztése és tökéletesítése a haladó erők fontos közös feladata. 47
