Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok
A KGST- és a fejlődő országok közötti sokoldalú gazdasági együttműködési megállapodások alkalmazható modelljei A nyolcvanas évek közepére a KGST-országok és a fejlődő országok közötti kereskedelem - bár a világforgalom elenyésző hányadát teszi ki - abszolút értékben jelentőssé vált, és tovább fejlődik. Számottevő változások következtek be a kereskedelem és az elszámolások rendszerében is, noha a végleges formát, úgy tűnik, még nem sikerült kialakítani. Jelenleg a fejlődő országok többsége a kétoldalú konvertibilis elszámolásokat részesíti előnyben. A transzferábilis rubelben lebonyolított sokoldalú elszámolások rendszere egyelőre még nem eléggé vonzó a fejlődő országok számára. Ez fontos tanulsággal szolgál a KGST valutarendszerének a Komplex Programban elhatározott továbbfejlesztését illetően. Úgy látszik, a rendszer zártsága, immanens kétoldalúsága, a felgyülemlett követelések mobilizálásának nehézségei a kívülálló országok csatlakozása lehetőségeinek szempontjából is felülvizsgálatra szorulnak. A következőkben áttekintjük a KGST- és a fejlődő országok közötti kereskedelmi és fizetési kapcsolatokban alkalmazható lehetséges elméleti modelleket. i. Egyes fejlődő országok részétele a transzferábilis rubelben lebonyolított sokoldalú elszámolások rendszerében Ennek fontosabb feltételei a következők:- A sokoldalú elszámolási rendszerbe való belépés mindenekelőtt a résztvevő országok közötti áruforgalom tervezésének a függvénye, ami elsősorban az árufolyamatok kétoldalú kontingentálásával függ össze. A kétoldalú árukontingenseket, a KGST gyakorlatának megfelelően, középtávra (mintegy öt évre) és egyéves időtartamra kellene összeállítani.- A rövid lejáratú hitelezés problémájának megoldása. (Elvileg ennek alapsémája a NGEB preferenciális rövid lejáratú hitelezési rendszere lehet.)- A kölcsönös kereskedelem árainak rendezése. Minden belépni kívánó országnak egységes árakat kell megállapítania az elszámolási körben részt vevő országok számára. A KGST-országok egymás között alkalmazott jelenlegi preferenciális árrendszere vonzó lehet azon fejlődő országok számára, amelyeknek importjában az energiahordozók részaránya viszonylag nagy.- A KGST-ben érvényes árképzési módszerek elfogadása feltételezi, hogy a belépő fejlődő ország ismerje el a transzferábilis rubelnek a konvertibilis valutákhoz megállapított árfolyamait. Egyidejűleg el kell fogadniuk a fizetések lebonyolításának gyakorlati rendszerét is (az ún. promptinkasszót). A fenti előfeltételek miatt a jelenlegi sokoldalú elszámolási rendszerbe történő belépés a szocialista orientációjú fejlődő országok részére tűnik a legkönnyebbnek. De elképzelhető, hogy az energiahordozók importjától függő fejlődő 41
