Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok

országok számára is bizonyos szempontokból vonzó lehet a transzferábilis rubelt alkalmazó rendszerbe történő belépés. Nem eléggé vonzó azonban ez a KGST számára.

2. A KGST-orslagok közös fellépése egyes fejlődő országok piacán

Az adott fejlődő országgal az e konstrukcióban érdekelt KGST-országok együttesen kereskednének. Csupán arra ügyelnének, hogy összesített forgalmuk ne nagyon térjen el az egyensúlytól; a részt vevő KGST-országok némelyikének azonban akár jelentős aktívuma, míg a többieknek - értelemszerűen - számottevő passzívuma lehetne az érintett fejlődő országgal szemben. A különbséget azután egymás között rendeznék.

Abban az esetben, ha a KGST-országok többsége klíringelszámolást folytat az adott fejlődő országgal, akkor az az ország, amely konvertibilis elszámolást folytat, megfelelő érdekeltség esetén, klíringvalutára térhet át.

Ebben az esetben a hitelezési eljárás hasonló lehetne a sokoldalú elszámolások rendszerének hitelezési szabályaihoz, azaz az adott fejlődő ország - szükség esetén - preferenciális hitelezésben részesülhet.

Egy ilyen elszámolási rendszerben a kereskedelmi ügyleteket folyó világpiaci árakon is le lehet bonyolítani.

Az ilyen jellegű sokoldalú elszámolási rendszer létrehozása - azzal a feltétellel, hogy a felgyülemlett követelések az adott fejlődő országgal transzferábilis rubelre konvertálhatók, vagy fordítva — a résztvevő országok belső ügye. E modell alkalmazása sokkal rugalmasabb belső pénzügyi szabályozást igényel a KGST- országoktól, ami jelentősen különbözhetne a transzferábilis rubel értékelésének ma érvényes rendszerétől.

3. A fejlődő országok között már létező sokoldalú klíringszövetségek és a transzferábilis rubelt alkalmazó elszámolási rendszer közötti kapcsolatok létrehozása

E modell megvalósulásának nem túl nagyok az esélyei, elsősorban azért nem, mert e megoldás feltételezi a transzferábilis rubel és az érintett klíringrendszerek valutái közötti reális árfolyam megállapítását, és ezzel kapcsolatban szintén felmerül az árképzés problémája. (Az árfolyam és az árak problémáját persze meg lehet oldani pénzügyi hidakkal, a fizetések volumenétől és időtartamától függően változtatható ázsióval és diszázsióval.)

E modell fontos előnye, hogy új lehetőségeket teremtene az áruforgalom rövid távú, sokoldalú hitelezése szempontjából. A KGST-országok összesített elszámolási hitellimitjei és az adott klíringszövetség hasonló limitjei jelentős kiegészítő finanszírozási forrást biztosítanának a két országcsoport közötti kereskedelem fejlesztéséhez.

42