Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - Hardi Péter: A második szakasz: az Egyesült Államok Reagan újraválasztásának fényében

A politikai intézményrendszer Reagant segítő változásai Reagan, illetve általánosabban a Republikánus Párt választási győzelmét segítette az a politikai intézményrendszer, amely az 1974-es választási reform (Federal Election Campaign Act, Szövetségi Választási Kampány-törvény) nyomán ala­kult ki. A törvény a két nagy országos pártnak kedvezett, mert ha megfosztotta is őket a kampányra vonatkozó pénzügyi döntésektől, de a pártgépezetet függet­lenebbé tette, s mérsékelte a különböző érdekcsoportok befolyását a pártpolitiká­ban. Különösen kedvezőnek bizonyult az új törvény a Republikánus Pártnak, amely jól szervezett előválasztások sorozatával tudta híveit Reagan mögé föl­sorakoztatni. Ugyancsak a választási kampány megreformálásával függött össze az ameri­kai politikai élet egyik új, szintén elsősorban a republikánusoknak, még ponto­sabban a konzervatív jobboldalnak kedvező jelensége: az ún. politikai akció­bizottságok (political action committee, PÁC) színrelépése. A PAC-ok tulajdon­képpen a legkülönfélébb érdekcsoportok szervezetei, amelyek az országos és helyi szintű választásokon valamely jelölt (vagy jelöltek) támogatására alakultak. A PAC-ok voltak hivatottak betölteni azt az űrt, amelyet az 1974-es választási törvény az érdekcsoportok befolyásának csökkentésével hozott létre. Bár a PAC-ok sem az országos pártok politikai kampányát alakították, igen jelentős befolyásra tettek szert a jelöltek támogatásához szükséges pénzügyi fedezet elő­teremtésében. A PÁC politikai pénzszerző eszköznek bizonyult, amely részben egyéni, részben testületi adományokból gyűjtötte össze a kampányok finanszíro­zásához szükséges összegeket; ezek felhasználásáról pedig általában a PÁC igaz­gatója döntött. (Az 1984-es választásról még nem áll átfogó adat a rendelkezé­semre; az 1982-es időközi választásokon a PAC-ok összesen 199 millió dollár adományt gyűjtöttek össze, aminek 24 százaléka testületektől származott.)25 A PAC-ok időnként ideológiai, időnként gazdasági, néha szakmai érdekeket, néha pedig ezek (főleg az első kettő) keverékét megtestesítő alkalmi politikai szervezetek. Reagan támogatásában a PAC-ok, különösen az elmúlt fél étvized­ben erőteljesen aktivizálódó konzervatív politikai akciócsoportok is kivették ré­szüket. Elsősorban két országos szintű csoportosulásnak volt (és van) komoly szerepe: az Üj Jobboldalnak (Neiv Right) és a Vallásos Jobboldalnak (Religious Right). Az Új Jobboldal elsősorban a hatvanas és hetvenes évek liberális társa­dalompolitikája ellen szerveződött meg a hetvenes évek közepén,26 s olyan poli­tikai siker fűződik a nevéhez, mint az ERA (Equal Rights Amendment, a nők egyenlő jogait érvényesíteni akaró alkotmánymódosítási javaslat) megbuktatása 1980-ban. Ugyancsak az Új Jobboldal hívei a szószólói az iskolai imádkozást megtiltó legfelsőbb bírósági döntés visszavonatásának. Az Új Jobboldal, különö­sen az Erkölcsi Többség (Moral Majority) és az Országos Konzervatív Politikai Akcióbizottság (National Conservative PÁC) szervezetein keresztül Reagan haté­kony bázisának bizonyult. Igaz ugyan, hogy az elnök nem kötelezte el magát 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom