Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - Hardi Péter: A második szakasz: az Egyesült Államok Reagan újraválasztásának fényében

teljesen az Üj Jobboldalnak — inkább a sok közül az egyik választókörzetének tekintette s az is igaz, hogy első elnöki periódusa alatt is több támadás érte politikáját a részükről,27 de az elnök nézetei ehhez az irányzathoz állnak a legközelebb. (Érdemes felfigyelni arra, hogy Reagan, aki már 1980-as kampányában igyekezett magát „mérsékelt konzervatívnak” beállítani, s meg akarta változtatni a róla elterjedt „szélsőséges konzervatív” képet, még kaliforniai kormányzó korában az Egyesült Államok legliberálisabb abortusztörvényét hagyta jóvá, s támogatta az ERA-t. Később, a hetvenes évek legvégére mindkét kérdésben a véleménye jobbra tolódott.)

Az Új Jobboldal nézeteihez közelálló Vallásos Jobboldal az evangéliumi kereszténység mint alternatív kultúra hirdetőjeként szintén a liberális társadalomeszmények és politikai gyakorlat ellen lépett föl. A korai hatvanas évek ún. keresztény jobboldalának eszmei örököseként kezdetben, a hetvenes évek végén még Cartert is támogatta a bigott vallásos elem politikai alkalmazásában, de kiábrándulva a carteri liberális társadalompolitikából, később egyértelműen Reagan mögé állt.28 A Vallásos Jobboldal, elsősorban az elektronikus tömegkommunikációs eszközök felhasználásával, tévés prédikátorainak demagógiájával ért el sikereket.

Kevésbé látványos, de össztársadalmi hatását tekintve jelentősebb volt az a testületi (korporációs) támogatás, amelyet Reagan mindkét kampányában kapott.

A korporációk nemcsak anyagilag segítették a republikánus kampányt, sőt magát a republikánus politikát. Számos konkrét konzervatív, illetve republikánus ügyben, politikai témakörben jogi-politikai eszközökkel is felléptek, s igyekeztek ellensúlyozni a szervezett liberális politika befolyását. A konzervatív ellentámadások egyik legbefolyásosabb eszköze ma is az - egyébként liberális előkép, az ún. Nader-hálózat mintájára létrehozott - Országos Közérdekű Jogi Központ (National Legal Center for the Public InterestJ.29

A korporációk közvetlen, bár rejtettebb módon is részt vesznek a konzervatív politikai cselekvési folyamatban. Jelenlétük egyik leghatásosabb formája a Watergate-botrány után létrehozott, nagyon tevékeny, közvetlenül lobbizó szervezet, az Üzleti Kerekasztal (Business Roundtable, BRT), amelyben olyan tekintélyes korporációk fő végrehajtó tisztségviselői foglalnak helyet, mint a General Motors, a General Electric, a DuPont, az IBM vagy az AT&T. A BRT New Yorkban, Washingtonban és Kaliforniában tart fenn irodákat, s a törvényhozás tagjaival állandó kapcsolatban áll.

A Reagant támogató politikai intézmények tehát felölelték az Új Jobboldalt, a Vallásos Jobboldalt, a konzervatív politikai akcióbizottságokat, a konzervatív beállítottságú korporációkat és azok politikai szervezeteit, valamint természetesen magát a Republikánus Pártot. Ez utóbbi 1980-tól kezdődően lényegesen egységesebb volt, mint korábban. S amíg a húsz évvel ezelőtti utolsó jobboldali- konzervatív jelöltnek, Goldwaternek nem sikerült a pártot maga mögé felsorakoztatni, addig Reagan szilárdan ellenőrzése alatt tartja a GOP-t (Grand Old Party