Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Rathmanné Thury Mária: Erich Bielka - Peter Jankowitsch - Hans Thalberg (szerk.): A Kreisky-korszak. Az osztrák külpolitika súlypontjai
szó. A mai technológiai szinten egyre kétségesebbé válik, hogy egy védelminek tekintett fegyver jellemzésére elegendő-e a kvalitatív megállapítás: rövid távú, korlátozott hatású és csak saját területen használható. (i 12. 1.) (Nem beszélve arról, hogy azt a problémát nem is érinti, hol kell vagy lehet megsemmisíteni támadó szándékkal kilőtt töltetet). A szerző is elismeri, hogy minden azon múlik, hogyan definiáljuk a „védelmit”. (174. 1.) S mivel ez a definíció ma tág határokat és szubjektív értelmezést tesz lehetővé, maga az átfegyverkezés alaptétele tűnik kétségesnek a nagyobb biztonság megteremtésének folymatában. Meg kell még említeni néhány különösen zavaró részt (például a „legitim érdekek” meglehetősen tisztázatlan fogalom- használatát, ahol az analitikus kifejtést a tény verbalizálásos elfogadása helyettesíti, lásd 76. 1.), vagy azt az anakronisztikus következtetést, hogy annál kevésbé sebezhető egy társadalom, minél kevésbé függ a külkereskedelemtől (82. 1.), bizonyos egyoldalúságot a helyzetelemzésekben. Ugyanakkor még egyszer ki kell emelni elkötelezett „békepártiságát”, a nyugat-európai mivoltából eredő Ameri- ka-ellenességet (hiszen Nyugat-Európában a békemozgalmakat elsősorban az amerikai katonai jelenlét veszélye foglalkoztatja), s éles logikáját, amellyel több helyen szedi ízekre a közkeletű érveket. A könyvet képzelt dialógus zárja le, a szerző és a szerző által képzelt, kétségekkel teli olvasó között arról, hogy „milyen Európa, milyen világ” lehetséges. Ebben arról igyekszik bennünket meggyőzni, hogy a globális megközelítés értelmében egy-egy kis lépés minden alternatív irányban sokkal többet ér, mint egy hatalmas lépés egyetlen dimenzió mentén. S egyetérthetünk azzal, hogy a szerző az olvasó szájába adja a megállapítást: „azt hiszem, nem vagyok teljesen meggyőzve”, de kétségtelenül azzal is, hogy az általa ajánlott megoldásokat nem a világbéke és biztonság ideális modelljével kell összevetnünk. Szeretnénk, ha a valós helyzettel lehetnének összemérhetők. Végül egy formai megjegyzés: nagyon hiányzik a név- és tárgymutató, amiért csak némi kárpótlást nyújt a javasolt irodalom- jegyzék. Hardi Péter ERICH BIELKA - PETER JAN- KOWITSCH - HANS THALBERG (s^erk.) : A Kreisky-korszak. Az osztrák külpolitika súlypontjai (Die Ära Kreisky. Schwerpunkte der österreichischen Aussenpolitik) Europa-Verlag, Wien,—München— Zürich 1983. 274 1. A kötet, amelyet tíz neves szerző írásaiból állítottak össze Bruno Kreisky kancellár 70. születésnapjára, és az osztrák külpolitika súlyponti kérdéseinek áttekintését tűzte ki célul, megjelenésének évében, 1983- ban egy történeti korszak összegző bemutatásává vált. A „Kreisky-korszak” múlt időbe került, és a kötet szerzőinek - valamennyien az osztrák külpolitika irányításának aktív részesei voltak az elmúlt három évtizedben (köztük a jelenlegi államelnök, négy volt külügyminiszter, a volt ENSZ-főtitkár, vezető diplomaták) - tanulmányaikban megfogalmazott véleménye akaratlanul is egy lezárult korszak első összegző értékeléseként került az olvasó kezébe. A könyv közreadói, Peter Jankowitsch, az Osztrák Szocialista Párt nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkára, Erich Biel- ka, a Kreisky-kormány volt külügyminisztere és Hans Thalberg, aki több mint harminc éve vezető külügyi tisztségviselő, diplomata, a kötet előszavában azt hangsúlyozzák, hogy Bruno Kreisky funkcióiból következően (1953-tól külügyekkel foglalkozó államtitkár, majd külügymiJ39
