Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Dobozi István: A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának problémái a nyolcvanas évtized első harmadában
Amint a 2. táblázat mutatja, a hetvenes évtized második felének gyors növekedését a fejlődő országokban a nyolcvanas évek elején szinte átmenet nélkül gazdasági stagnálás váltotta föl. Míg 1976-1980 között a világgazdaság három országcsoportja közül a fejlődők növekedése volt a leggyorsabb, addig a nyolcvanas évtized elejére ennek az országcsoportnak a növekedése lassult le a legnagyobb mértékben. A tendenciaváltás súlyosságát támasztja alá az a tény, hogy 1982-t megelőzően a második világháború után egyetlen évben sem csökkent abszolút mértékben a fejlődő országok együttes bruttó nemzeti terméke. Az egy főre jutó nemzeti terméket tekintve a nyolcvanas évek eddig eltelt időszakában folyamatos abszolút csökkenés tapasztalható. Amint a 3. táblázat mutatja, a növekedés nagyarányú lassulása a harmadik világon belül leginkább az energiahordozókat exportáló országokat sújtotta. Ezek bruttó hazai terméke 1981-ben és 1982-ben abszolút mértékben csökkent, különösen számottevően a tartós fizetésimérleg-többlettel rendelkező olajexportáló országokban. A főbb országcsoportok közül csupán Dél- és Kelet-Ázsia késztermék-exportáló fejlődő országaiban sikerült elkerülni az egy főre jutó hazai termék csökkenését, jóllehet a növekedés lassulása ebben az országcsoportban is számottevő volt. A gazdasági visszaesés tehát kiterjedt a harmadik világ országainak túlnyomó többségére, sőt egyesekben kifejezetten válságjelek mutatkoznak. A bruttó hazai termék növekedésében beállott trendtörésre olyan időszakban került sor, amikor a fejlődő világ mezőgazdasági termelése viszonylag elfogadható mértékben bővült, bár a növekedés üteme így is kisebb volt, mint a folyó fejy tábládat A bruttó hazai termék növekedése a fejlődő világ egyes országcsoportjaiban (évi átlagos növekedés százalékban) Megnevezés 1976— 1980 1981 1982“ I98313 Fejlődő országok 5,2 0,1 —o,7 2 Nettó olajimportáló országok 5,1 1,6 °>9 2,5 Nettó olajexportáló országok Tartós tőkefelesleggel rendelkező 5,2 —0,4---2,6 I o rszágok0 3,5 “8,3 —7,4 Többi olajexportáló ország"1 6,2 4,i 0,1 * Előzetes becslés. b Előrejelzés. c Brunei, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Katar, Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emírségek. d Algéria, Angola, Bahrein, Bolívia, Kongó, Ecuador, Egyiptom, Gabon, Indonézia, Malaysia Mexikó, Nigéria, Oman, Peru, Szíria, Trinidad és Tobogo, Tunézia, Kamerun, Venezuela. Forrás: World Economic Survey 1983. Current Trends and Policies in the World Economy. Department of International Economic and Social Affairs, United Nations, New York, 1983. 3. 1. 69