Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Tabajdi Csaba: A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról
szocialista formációk vonásai a társadalmi struktúrától, annak összetevőitől függően országonként eltérő ütemben alakultak és alakulnak át. Egy társadalmigazdasági alakulaton belül (például Csehszlovákia és Bulgária között) is nagyon eltérőek voltak a fejlettségbeli szintek. Éppen ezek az eltérések magyarázzák, hogy bizonyos kétoldalú kulturális kapcsolatok az egyoldalú segély formáját jelentik. (Ilyen jellegű az együttműködés az indokínai szocialista országokkal.) Az egyes országok közötti kulturális kapcsolatok intenzitását meghatározza földrajzi fekvésük, etnikai közelségük stb. Tekintettel arra, hogy a szocializmus kivívásáig Közép-Európa országainak Távol-Kelet népeivel számottevő kulturális érintkezése nem volt, rendkívül bonyolult, sőt nehéz örökséggel kellett indulniuk ezeknek a kapcsolatoknak. A szocialista országok kulturális egysége sokrétű kategória, amely objektív és szubjektív összetevőkből áll: Az egység minden szocialista ország nemzeti-állami érdekeiben közös, lényegi és ismétlődő mozzanat, amelyet társadalmi rendszerük egységes volta határoz meg. Nagyrészt megegyeznek az egyes szocialista országok célkitűzései is (az életszínvonal emelése, a személyiség sokoldalú fejlesztése, a szocialista életmód formálása, a szocialista erkölcs alakítása, a szocialista demokrácia fejlesztése stb.). Ideológiai téren az egység közvetlen alapja a marxista-leninista világnézet. A szocialista országok kulturális egységének objektív alapja az a kényszerítő külső körülmény is, hogy bizonyos mértékig mint egésznek kell reagálnia a rendszeren kívüli környezetre: hatni a világforradalmi folyamatra és tevékenykedni a kapitalizmussal folytatott ideológiai harcban. A szubjektív mozzanatok közül leglényegesebb, hogy a szocialista kulturális élet irányításában, formálásában, tudatos, tervszerű fejlesztésében a kommunista és munkáspártoknak vezető szerepe van. Az együttműködés függ ezen pártok konkrét irányvonalától, kapcsolatépítési szándékától. A szocialista országok egységére vonatkoztatva is érvényes Marx megállapítása: „Ugyanaz a gazdasági alap - a végtelenül sokféle empirikus körülmény, természeti feltételek, faji viszonyok következtében - megjelenésében végtelenül sokféle variációt és fejlődési állapotot mutathat, amelyeket csak ezen empirikus adott körülmények elemzése segítségével lehet megérteni.”3 Az egység és sokféleség dialektikus kapcsolatából néhány olyan tényezőt emelünk ki, amelyek a szocialista országokon belüli sokféleség okai, nevezetesen a szocialista világrendszer nem antagonisztikus ellentmondásai:- A szocialista országok között nem egyenlő a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettségi szint, eltérő a szocialista társadalmi viszonyok érettségi foka.- Az eltérő történelmi út, a fejlődés következtében különböznek a történelmi, politikai és kulturális hagyományok.- A mai szocialista országokat alkotó nemzetek közötti, múltból örökölt 5
