Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Kiss J. László: A nyugatnémet pártpolitikai rendszer fejlődése a parlamenti választások tükrében
egy konkrét kérdés köré S2erveződnek, azokat a problémákat vetik fel, melyeket a hagyományos pártok elhanyagolnak. Tevékenységük színhelye elsődlegesen a kommunális politika, törekvéseik fő címzettje az állami közigazgatás, s ami rendkívül fontos: céljaikat a pártok keretein kívül kívánják megvalósítani. A polgári iniciatívák elterjedésében ugyanakkor félreérthetetlenül felismerhető a nagyobb demokráciára, a közvetlen és hatékony demokratikus részvételre való igény. Ha a hagyományos bal-jobb séma szerinti besorolásuk nemritkán problémát okoz is, az egyértelmű, hogy a nagy pártszervezetekkel szembeni politikai ellenintegráció fő forrásaivá váltak, és magukat a bázisdemokrácia formáinak tartják, nem tagadva sajátos populista jellegüket sem. Egy ideig az a hagyományos megközelítés volt az uralkodó, miszerint a polgári iniciatívák a hagyományos politikai struktúráknak inkább kiegészítői, semmint annak veszélyeztetői. A hetvenes évek folyamán azonban bebizonyosodott, hogy a polgári iniciatívák nem a hagyományos pártpolitikai rendszer komplementer elemei, hanem egyre inkább az azzal szembeni tiltakozás állandó forrásai. 1977-ben 1000 polgári ini- ciatíva több mint 300 ezer embert egyesített a környezetvédelem érdekében, 1980-ban a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal adatai szerint 1138 regionális és 130 országos környezetvédelmi iniciatívában több mint 5 millió ember szerveződött.10 A hagyományos pártok számára a polgári iniciatívák ilyen mértékű elburjánzása saját hiányosságaikra hívta fel a figyelmet, nevezetesen arra, hogy nem képesek az új értékek és szükségletek megfelelő képviseletére.11 A polgári iniciatívák új tématerületeket ragadtak meg, a közvetlen és hatékony demokratikus részvétel lehetőségeit teremtették meg, s képessé váltak hatékony ellenzéki szerep betöltésére. Ez annál inkább jelentős, mivel a tizenhárom évig ellenzékben levő CDU/CSU nem volt képes a parlamenten kívüli mozgalmak innovációs és tiltakozó potenciáljainak az integrálására A polgári iniciatívák tehát így olyan „funkcionális rést” töltöttek be, amelyet a hagyományos pártok hagytak nyitva. A zöldek A polgári iniciatívák mozgalmának tartalmi súlypontja a környezetvédelem területén van, minthogy a hagyományos pártok ezeket a problémákat csak késve vagy hiányosan ragadták meg. A polgári iniciativákból teremtődött és egyre jobban kiterjedt alternatív mozgalom egy része pártszerű formában is megszerveződött, s ezzel a hagyományos pártokkal szembeni magatartás új pártok kialakulásában is megtalálja kifejeződését. A közvélemény-kutató intézetek radarernyőjén a zöldek, a „tarkák” vagy a különböző „alternatív listák” kezdetben nem inthettek különösebb veszélyre, mivel - rendkívül szétforgácsolva vagy éppen többszörös szimbiózisban működve - befolyásuk a belpolitikai erőviszonyok egészére csak nehezen volt felmérhető. 1978/79-től azonban a „Zöld Alternatív 5°
