Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Hollai Imrének, az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka elnökének beszédeiből
Felszólalás a palesztin kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferencia záróülésén Genf, 1983. szeptember 7. Szeretném kifejezni őszinte köszönetemet azért, hogy a közgyűlés 37. ülésszakának elnökeként lehetőségem nyílt a palesztin kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferencán felszólalnom. Ez a konferencia az ENSZ-közgyűlés által megjelölt óriási feladat teljesítéséhez fog hozzá. A megbízatása alapján keresnie kell azokat a hathatós formákat és eszközöket, amelyek lehetővé teszik a palesztin nép számára, hogy elnyerte és gyakorolja jogait. A fenti megbízatás értelmében a konferenciának meg kellett vizsgálnia egy olyan kérdést, amely évtizedeken keresztül a nemzetközi politika egyik gyújtópontja volt, és jelenleg is az egész emberiség számára kihívást jelentő nyomasztó probléma. Ez nemcsak a hazájából elűzött milliók sorsát érinti, hanem - mint ahogy az itt felszólalók túlnyomó többsége kifejtette - egyúttal a közel-keleti válság központi problémája, melynek igazságos megoldása az előfeltétele annak, hogy tartós béke jöjjön létre a világ e sokat szenvedett térségében. Palesztina kérdése már régóta szerepel a közgyűlés napirendjén. Eiég hosszú időn keresztül csak a palesztin kérdés másodlagos vonatkozásaival foglalkoztak. A közgyűlés csak a hetvenes évek elején kezdte a hangsúlyt a kérdés politikai lényegére helyezni: egyre növekvő figyelmet szenteltek a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak. Az elmúlt évek bizonyították, hogy ez az újszerű megközelítés fokozatosan teret nyert. Engedjék meg, hogy a következő visszatekintést tegyem. Először 1970-ben ismerte el a közgyűlés, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke létrejöttének elengedhetetlen feltétele a palesztinok jogainak tiszteletben tartása. A közgyűlés 1974-ben kifejezetten azt ismerte el, hogy a palesztin népnek joga van az önrendelkezésre, a nemzeti függetlenségre és szuverenitásra és ahhoz, hogy visszakapja otthonát és tulajdonát, amitől megfosztották. A fenti lépések logikus következménye volt, hogy a közgyűlés meghívta a Palesztin Fel- szabadítási Szervezetet, vegyen részt munkájában, és kiállt amellett, hogy a PFSZ - más felekkel azonos alapon - részt vegyen a Közel-Kelettel kapcsolatos minden tárgyaláson. Ezért rendkívül örvendetes, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet önálló résztvevője ennek a konferenciának. Említésre méltónak találom, hogy a közgyűlés még 1948-ban két állam, egy arab és egy zsidó állam létrehozásáról rendelkezett a volt palesztin mandátumterülcten. Mint ahogy ismeretes, a kettő közül csak egy állam, Izrael jött létre. I975‘ben hozták létre a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak gyakorlásával foglalkozó bizottságot. A közgyűlés rendszeresen jóváhagyta a bizottság azon ajánlásait, amelyek a palesztin nép jogai gyakorlásának elősegítését célozták. Ez a testület rendkívüli szerepet játszott a jelen konferencia előkészítésében, amit a résztvevők itt jogosan nagyra értékeltek. 1980-tól kezdődően a palesztin kérdés ENSZ-beli vitája különös jelentőséget kapott a közgyűlés rendkívüli ülésszaka összejövetelein. Ennek keretén belül hozott határozatot a közgyűlés annak a palesztin kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferenciának az összehívásáról, amely immár lassan véget ér. A konferencia, a tapasztalt összes nehézség, a jelentősége csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére, újabb mérföldkő az Egyesült Nemzetek keretén belül megnyilvánuló azon törekvések sorában, amelyek célja hathatós módok és eszközök keresése a palesztin nép törvényes jogai megszerzésének és gyakorlásának lehetővé tételére. Szeretném kifejezni elismerésemet azért az igen értékes munkáért, amit a regionális előkészítő találkozók egész sora végzett. Ez a konferencia hasznos dokumentumokat dolgozott ki. A deklarációban és az akció- programban megfogalmazott célkitűzéseket határozottan fel lehetne használni arra, hogy a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozataival, valamint más jelentős ajánlással összhangban közelebb kerüljünk annak a problémának a megoldásához, amelynek változatlan fennmaradása következtében a nemzetközi helyzet, a béke és a biztonság továbbra is sötét távlatok elé fog nézni. 154
