Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983.szeptember-november.)
folytatódik. Ennek értelmetlen terhei minden népet sújtanak, de különösen elviselhetetlenek az olyan országok számára, amelyek rendkívül szűkös erőforrásokkal rendelkeznek, s amelyek az alapvető létfeltételek biztosításával, a modernizálás feladataival küszködnek. Meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezett országok érdekei, ennélfogva törekvései is _a-békc megőrzésére, a feszültség csökkentésére azonosak a szocialista országokéival. A közös c selekvés feltételei tehát adottak. Az alkalmat meg kell ragadni. Határozottan fel kell lépni a fegyverkezés ellen, a fegyverek bevetését szorgalmazó militarista doktrínák érvényre juttatása ellen, az erőfölény megszerzésére és az egyensúly megbontására irányuló törekvésekkel szemben. Ki kell kényszeríteni a leszerelési tárgyalásokat, azok jóhiszemű folytatását és eredményes befejezését. El kell fogadtatni a szocialista és az el nem kötelezett országok közös álláspontját,, miszerint a biztonságot nem a fegyverek növekvő mennyisége szavatolja, hogy a biztonság a fegyverzetek alacsonyabb szintű egyensúlya mellett sem kevésbé szilárd. Meggyőződésem, hogy a leszerelésért folytatott küzdelem sikeréhez az is hozzátartozik, hogy mindenki meg tudja különböztetni azokat az erőket, amelyek a leszerelés valódi hívei, a konstruktív javaslatok kezdeményezőit azoktól, amelyek nem igazán érdekeltek a fegyverkezési verseny megállításában, a megegyezések létrejöttében. Senki sem vitatja a jelenlevők közül, hogy a világgazdaság helyzete kritikus, szükség van egy igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezésre. Enélkül nem állítható helyre aArilaggäzdäsag egyensúlya, nem szüntethető meg a kiáltó ellentét a fejlett és a kevésbé fejlett országok között. A világgazdaság a strukturális bajok mellett olyan problémákkal is küzd, amelyek megoldásával késlekedni nem szabad. Újra megerősödtek a protekcionista törekvések, egyre gyakoribb, hogy a válság terheit a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a gyengébbekre hárítják át. Tanúi lehetünk annak is, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat alárendelik erősen kifogásolható politikai céloknak. Mindezek következtében kettős cselekvésre van szükség: egyrészt figyelmünket a legsürgetőbb, rövid idő alatt megoldható tennivalókra kell összpontosítanunk, másrészt ezt úgy kell megvalósítanunk, hogy amit teszünk, az a strukturális változások irányába is hasson. A világgazdaság jelenlegi állapotában a fejlődő országok egy része különösen kritikus helyzetbe került. A Magyar Népköztársaság támogatja a fejlődő országok jogos követeléseit és bilaterális kapcsolataiban is igyekszik lehetőségeivel összhangban álló segítséget nyújtani, hozzájárulni gazdasági függetlenségük megszilárdításához. A fejlődő országok a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköztársaság cselekvő szolidaritására. Ennek előrebocsátása után szeretném hangsúlyozni: a világgazdasági problémák globális jellege egyben azt is jelenti, hogy nemcsak egyes országoknak vagy országcsoportoknak vannak gondjai. A kiút keresése során olyan megoldásokat kell kiválasztani, amelyek egyetlen országot, egyetlen népet sem károsítanak, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben segítik a legjobban rászorulókat. Hazám, a Magyar Népköztársaság közepesen fejlett, természeti erőforrásokkal szűkösen ellátott szocialista ország. Gazdaságának nyitottsága, szerkezete és adottságai révén különösen érzékenyen érintik a világgazdasági változások. Egyenjogú, korlátozásoktól, hátrányos meg- . cjkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatok esetén sok előnnyel jár számunkra - de partnereink számára is - a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés. Ezzel ellentétes világ- gazdasági környezet jelentős károkat okozhat gazdaságunknak. A 70-es években a világgazdaságban bekövetkezett változások nagymértékben zavarják gazdasági fejlődésünket. Végezetül szeretném újra leszögezni, hogy a világgazdaságban, valamint az emberi lét és tevékenység egyéb területein sokasodó globális problémák megoldásának döntő tényezője a tartós béke és a nemzetközi biztonság, a népek közötti sokoldalú együttműködés, amely csak akkor valósulhat meg igazán, ha sikerül megállítani az esztelen fegyverkezést. Ez az előfeltétele a társadalmi és gazdasági haladáshoz szükséges eszközök felszabadításának is minden állam, de elsősorban a fejlődő országok javára. A megoldások keresésében, e feladatok valóra váltása érdekében a Magyar Népköztársaság a jövőben is kész együttműködni a világ összes országával, mozgósítani szerény szellemi és anyagi eszközeit. Magyar Hírlap, 1983. szeptember 29. 127
