Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983.szeptember-november.)
tetlen szenvedést és kárt okozott. Ezért az európai népek, nemzetek nagyra értékelik, hogy az elmúlt 38 év földrészünk ismert történelmének leghosszabb békés szakasza. Helsinki számunkra nemcsak a baráti Finnország fővárosa, hanem egyben az a város is, amelynek neve milliók számára egyet jelent az emberiség legszebb céljaival. Helsinki neve összeforrt azzal a folyamattal, amelynek első szakasza éppen itt zárult le a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójával. A helsinki folyamat fenntartása és erősítése megfelelne a béke, a népek közötti megértés és a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítése ügyének. A magyar nép, más népekhez hasonlóan, azt kívánja, hogy továbbra is hallgassanak a fegyverek. Békében akarunk élni és dolgozni, más népekkel együttműködni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy csökkenjen a nukleáris háború veszélye, ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, s ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már vannak. Szükségszerű, hogy maradjon fenn a történelmileg kialakult erőegyensúly, amelynek egyoldalú megbontását saját népünk biztonsága és az egyetemes béke szemszögéből is megengedhetetlennek tartjuk. Azt kívánjuk, hogy valósuljon meg az egyenlő, garantált biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén. A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, szövetségeseivel együtt számos konkrét és megalapozott javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, a béke megszilárdítására. Ezek ma is érvényesek. Célunk az, hogy az államközi kapcsolatok az enyhülés és a konstruktív együttműködés medrébe térjenek vissza. Hisszük, hogy még nem késő. A fegyverkezési hajszát meg lehet állítani és vissza lehet fordítani, a nukleáris katasztrófa nem elkerülhetetlen. Ehhez azonban az szükséges, hogy az államok - társadalmi rendszerüktől függetlenül, saját és mások biztonságpolitikai megfontolásait egyaránt szem előtt tartva - mindent megtegyenek a leszerelés előmozdításáért, a bizalom légkörének helyreállításáért. Mi azt valljuk, hogy a társadalmi rendszerek közötti történelmi vitát a békés versengésnek és nem a fegyvereknek kell eldönteniük. Meggyőződésünk, hogy a civilizáció, sőt az emberiség fennmaradásának nincs más járható útja, mint a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása, a béke megőrzése és megszilárdítása. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy az európai enyhülés szempontjából oly jelentős madridi találkozón a kölcsönös erőfeszítések eredményeként végül is megegyezésre lehetett jutni, észszerű kompromisszum, jó program született, amely hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör javulásához, a kelet—nyugati kapcsolatokban tapasztalható feszültségek enyhítéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Szeretnék röviden szólni Magyarország helyzetéről. A feszültebb nemzetközi légkör nálunk is nyugtalanítja az embereket, de népünk egységesen támogatja államunk békepolitikáját, üdvözli pártunk, társadalmi szervezeteink, kormányunk széles körű nemzetközi tevékenységét, amely a béke és haladás ügyét kívánja előmozdítani. Belső helyzetünk kiegyensúlyozott, hazánkban céltudatos alkotó munka folyik. Népünk értékeli, becsüli az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének eredményeit. Társadalmi vívmányaink megőrzése és gyarapítása, a kedvezőtlen világgazdasági viszonyok hatásának leküzdése ma nagy erőfeszítéseket kíván. De nem vagyunk tétlenek, belső erőforrásaink összpontosításával, jobb munkával, ésszerűbb gazdálkodással igyekszünk leküzdeni a saját fogyatékosságainkból és a kedvezőtlen külső körülményekből eredő gondjainkat. Célunk az, hogy az intenzív gazdálkodásra való áttérés folytatásával biztosítsuk a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Népünk értékes eredménynek tartja, hogy országunk fizető- képességét, gazdaságunk belső egyensúlyát ebben a nehéz helyzetben is sikerült megőriznünk. Korunk sok új kérdést is felvet társadalom- és gazdaságépítő munkánkban: ezekre szüntelenül keressük a haladás, a szocializmus ügyét szolgáló és a hazai feltételeknek, a mai kor követelményeinek megfelelő válaszokat. Fontos célunk politikai rendszerünk fejlesztése, társadalmi életünk demokratikus vonásainak erősítése. A társadalom egyre szélesebb rétegei vesznek részt a politikai, gazdasági döntéshozatalban helyi és országos kérdésekben egyaránt. Folytatjuk jól bevált politikai gyakorlatunkat, a társadalom valamennyi osztályának és rétegének érdekeit kifejező szövetségi politikát, amely belső stabilitásunk egyik pillére. Magyarországon nagy elismerés övezi Finnország következetes tevékenységét, amelyet a 125
