Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Szocialista országok közös dokumentumai
irányulnak, hogy az érdekelt felek egyenjogú tárgyalásain megoldást találjanak a világméretű és regionális vitás kérdések rendezésére. Mind több megoldatlan nemzetközi kérdés halmozódik fel. Az imperialista körök az erő, a nyomás, a diktátum, a belügyekbe való beavatkozás, a nemzeti függetlenség és az állami szuverenitás korlátozásának politikáját alkalmazzák, a befolyási övezetek megtartására és újrafelosztására törekednek. Igyekeznek saját hasznukra fordítani az országok közötti súrlódásokat és bonyodalmakat, minden nehézséget, amellyel a népek szembe kerülhetnek. Akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés normális fejlődésének útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargót alkalmaznak, s ez még bonyolultabbá teszi a meglevő gazdasági problémák megoldását. Az imperialista körök a gazdasági válság terheit a népekre, köztük a fejlődő országok népeire igyekeznek áthárítani. A hatalmas katonai kiadások, a gazdasági fejlettség színvonalától függetlenül, mind nagyobb teherként nehezednek a népekre, lassítják gazdasági és társadalmi előrehaladásukat. A XX. század végén kiéleződtek az emberiség globális méretű társadalmi, gazdasági, demográfiai, ökológiai jellegű problémái. A termelőerők, a tudomány és a technika már elért színvonala elegendő anyagi és szellemi erőforrást biztosít, hogy hozzáfogjanak ezeknek az óriási problémáknak a tényleges megoldásához. Az erre irányuló nemzetközi együttműködést azonban akadályozzák a reakció erői, amelyeknek politikája konzerválja egész földrészek elmaradottságát, megosztja és szembeállítja az államokat. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. E fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége, hogy véget kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának, meg kell őrizni a békét, és megerősíteni a nemzetközi biztonságot, meggyökereztetni az államok kapcsolataiban a nemzeti függetlenség és a szuverenitás, a határok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről történő lemondás, a népek egyenjogúsága és a saját sorsuk fölötti rendelkezés jogának elveit és más, általánosan elismert elveket. Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek békeszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat. A nemzetközi helyzet javításának jelentős tényezője az el nem kötelezett országok mozgalma. Több más ország is állást foglal a nemzetközi légkör romlása ellen. Nyugaton és Keleten, Északon és Délen politikai pártok, szervezetek, különböző ideológiai beállítottságú mozgalmak emelik fel szavukat a fegyverkezési verseny és a fegyveres konfliktusok szítása ellen. Az egyszerű emberek millióinak békevágya minden kontinensen háborúellenes tömegmegmozdulásokban tükröződik. A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összeforrottsá- guktól és tevékenységük céltudatosságától függ. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást ajánlják fel, és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében. 106
