Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - SZEMLE - Benda László: Gondolatok az afgán fejlődés sajátosságairól
sok - bérleti díjként - a termés negyedét-harmadát (néhol ennél jóval nagyobb hányadát) kapták. A vidéki lakosság (1,86 millió család) 36 százaléka (660 ezer család) nem rendelkezett földdel, illetve földmunkás volt. Elég egy pillantást vetni a forradalom előtti statisztikai becslésekre, hogy az agrárreform parancsolóan szükséges voltát érzékeltessük. Afganisztán földbirtokszerkezete a hetvenes években11 A birtok nagysága (hektár) A tulajdonosok részaránya (százalék) Részesedés az összes földterületből (százalék) 1-4 83 35 4-10 12 20 10-27 OOO 5 45 Tény, hogy már a korábbi rezsim is kacérkodott a földosztás gondolatával, ám a királyi családból származó Daud reformígéretei szinte teljes mértékben papíron maradtak. Az 1978. áprilisi forradalom után az ANDP alapvető feladatának nyilvánította, hogy a kis létszámú munkásság érdekképviselete mellett - tömegbázisa kiszélesítése végett — megnyerje céljainak a vidéki tömegeket. Ezért a Forradalmi Tanács 6. számú dekrétuma eltörölte 11,5 millió földnélküli és kisbirtokos paraszt adósságait (kamataival együtt).12 A 8. számú dekrétum értelmében pedig hozzáláttak, hogy a földosztást 3-4 hónap alatt befejezzék, s fölszámolják a feudális rendszert Afganisztánban.13 A reform első szakaszában 296 ezer nincstelen paraszt (család) vált földtulajdonossá. Ám a forradalmi folyamat sajátos belső ellentmondásainak szele már ekkor végigsöpört az afgán falvakon. Az ANDP-n belül kiújuló frakciós harcok következményeként a hatalmat fokról fokra kezébe kaparintó Amin-féle csoport sok helyütt siettette a földosztást és a szövetkezetesítést. Márpedig nyilvánvaló volt, hogy a kormányzat még a termelőmunka folyamatos viteléhez sem rendelkezett megfelelő eszközökkel (gépparkkal, vetőmaggal, műtrágyával stb.). „Kellő előkészítés és szakértelem nélkül kezdtek földet osztani. Maguk ellen hangolták a hagyományos vezető rétegeket és a muzulmán papságot. Erőszakos módszereikkel megteremtették az ellenforradalom bázisát” - így foglalta össze az elsietett reformtörekvések káros hatását Abdul Ghaffar Lakanwal, aki a forradalom második szakaszában lett mezőgazdasági miniszter.14 Az agrárreform következetes, mértéktartó folytatása az 1979 decemberében kezdődő új forradalmi szakasz egyik fő feladata lett. A földreformtörvény ekkori módosításának alapvetően az volt a célja, hogy törvényesítse a korábban kialakított új tulajdonviszonyokat. Ezért további földosztásra kevésbé kerül sor, bár ez elől elvben nem zárkóznak el, feltéve, hogy 82
