Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 4. szám - SZEMLE - Bede Rita: Afrikai egység - illúziók nélkül

Az AESZ szerepe és munkája kétségtelenül megnőtt. Konferenciái és bizottságai elősegítették számos kérdés békés rendezését, más vonatkozásban viszont a fóru­main generalizálódó viszályok olyan időleges és/vagy stabil kormányokat hoztak létre, amelyekhez kapcsolódva az afrikai politikai erők egyfajta differenciálódása ment végbe, radikális, mérsékelt és konzervatív csoportokra osztva az afrikai or­szágokat. Az AESZ évente megtartott csúcsértekezleteiről távolmaradók száma, illetve a szervezet határozatait figyelmen kívül hagyok szövevényes, gyakran át­strukturálódó tábora nőtt. Ezek az országok a hatékonyság hiányának vádjával igyekeztek aláásni az AESZ tekintélyét. Ez a politika nem csupán a szervezetet fenyegette, hanem az elért vívmányokat is, megosztva Afrikát még olyan alapvető kérdésben is, mint a fajüldöző rendszerek elleni harc. Afrika növekvő egyenlőtlensége és instabilitása Afrika gazdasági helyzetének katasztrofális romlása szétoszlatta a korábbi fejlesz­tési illúziókat. A nyugati fejlesztési modellek eredménytelenek maradtak, és az együttműködés eddigi formái sem az ENSZ égisze alatt, sem pedig az Afrika-kö- zi együttműködésben nem hozták meg a várt eredményeket. A gazdasági gondok súlyosbodása valamennyi afrikai országban tapasztalható, bár közel sem azonos mértékben. Afrika a világ legszegényebb kontinenseként szinte megoldhatatlan feladattal birkózik, mind kevesebb reménnyel. A világgazdasági válság, a csökke­nő külső segítség nemcsak a korábbi világgazdasági függőséget mélyítette el az afrikai országokban, hanem a belső fejlődési lehetőségek számára is rendkívül mostoha körülményeket teremtett. A gyarmati jellegű gazdasági örökség súlyos tehertételével ugyanúgy nem tudtak megbirkózni a fiatal afrikai államok, mint ahogyan a világgazdaságba való bekapcsolódás negatív következményeit sem szá­molhatták fel.9 Az önálló, diverzifikált gazdasági struktúra fejlesztéshez szüksé­ges eszközök hiányában szinte egyetlen afrikai ország sem tudta megvalósítani fejlesztési elképzeléseit, sőt stagnálás vagy visszaesés következett be gazdasá­guk legtöbb szférájában. Önerőből10 az afrikai államok érthetően nem tudtak elő­relépni; a regionális vagy szubregionális együttműködésnek legfeljebb a szán­dékáig, mintsem a gyakorlatáig jutottak el. A fekete-afrikai gazdasági együttmű­ködési szervezetek: a Közép-afrikai Vám- és Gazdasági Unió, a Kelet-afrikai Gaz­dasági Közösség, a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség, illetve egyes több or­szágot érintő akcióprogramok, mint például a Szenegál folyó Hasznosításának Szervezete, csupán mérsékelt eredményeket könyvelhet el. Afrika gazdasági mérlege lesújtó: a világ 31 legszegényebb országából 21 afrikai, s a Világbank szerint az 1980-as évek végén az afrikai országok zöme az abszolút szegénységi határon vagy az alatt él majd. Az AESZ tagállamainak egy főre j utó j övedelme az 19 70-es években évi átlagban mindössze o, 8 százalékkal növe­kedett, ami a legrosszabb mutató a fejlődő régiók között. 1982-ben a földrészen elő­68

Next

/
Oldalképek
Tartalom