Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 4. szám - SZEMLE - Magas István: A francia gazdaság érdekei és az EK

Néhány fontosabb adat Franciaország és az NSZK gazdaságáról

i. táblázat

Megnevezés

Franciaország

Német Szövetségi Köztársaság

Terület (ezer km2)

547a

249s

Lakosság (millió fő)

53,?“

61,3a

GNP/fő (1970-es S)

8260“

9580“

Egy főre jutó feldolgozóipari termelés (1970-cs

2429s

2636s*

Az agrárszektorban dolgozók aránya a

foglalkoztatottakon belül (%)

9b

4b

Export/GNP (%)

i7.3b

22,7b

Élelmiszer-gazdasági export az összkivitel

százalékában

i7c

6C

A teljes külkereskedelmi forgalom

96s

cserearánya (%) (1970 = 100)

90,7b 82,3C

104s

Energiabehozatal az összimport százalékában

26,5c

22b

A többi EK-országgal folytatott kereskedelem aránya

import

50,ib 45,8C

48,3b

export

52,8b 50,8C

48,2C

A szocialista országok részesedése a külkereskedelemben

import

4°c

5,ob

export

45c

6,ob

Az OPEC részesedése a külkereskedelemből

import

8,8C

4,2a

export

18,7C

6,oa

a: 1979, b: 1980, c: 1981.

Forrás: A Problémes Economiqnes különféle számai és World Development Report 1981.

si, jogi, adminisztratív struktúráinak szerveződését illetően, ami témánk szempontjából szintén nem mellékes.

Franciaország hagyományosan jóval centralizáltabb, s ennélfogva gazdaságpolitikai dirigizmusra is sokkal inkább hajlamos államhatalmi felépítménnyel rendelkezik. Igaz, ezt az újonnan hatalomra kerülő szocialista kormányzat számottevő mértékben decentralizálni igyekszik. Ez azonban sokkal inkább jelenti az ilyen rendszerek sajátosságaként megjelenő hipertrófiás elbürokratizálódási, költségnövelő folyamatoknak az elodázhatatlan csillapítását, mint a régi struktúra által kínált döntési jogokról való tényleges lemondást. Az NSZK föderalista szerveződésű felépítménye sokkal inkább kedvez a helyi érdekcsoportoknak és kezdeményezéseknek, a versenyszerű, szabadpiaci mechanizmusok érvényesülésének. Amint az köztudott, a francia gazdaságfilozófia történelmi hagyományai a dirigizmust illetően a második világháború után kialakult (társadalmi-gazdasági

49