Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Kiss J. László: A katonai erők összehasonlításának néhány módszertani nehézsége
nem magukról az eszközökről, hanem a támadó opciók és a védelmi opciók viszonyáról van szó. Az egyensúlyfogalom tartalmának a félreértése maga is a fegyverkezési verseny élesztője lehet. Az, aki az ellenfél után „pótfegyverkezik”, anélkül, hogy arra fordítana figyelmet, mennyi elégséges a saját biztonságának megszilárdításához, elkerülhetetlenül a fegyverkezési verseny örvényébe kerül. Végső soron a saját fegyverkezési magatartása ösztönzi az ellenfelet „előfegyverkezés- re”.14 A cél, a hadászati stabilitás akkor tekinthető elértnek, ha a fentiek alapján egy „kiegyensúlyozott teljesítménymérleg” mind a két oldalon megóv a háború megindításától. A számszerű összehasonlítások nehézségei — a minőségi paraméterek összetettsége A katonai erők számszerű összehasonlítása mint a katonai erők egybevetésének egyetlen módszere természetesen nem mentesíthet az alapvető mennyiségi adatok és összefüggések figyelembevételétől. Az erőviszonyok összehasonlításának olyan absztrakt mértéke, mint a képességek és opciók egyenértékűsége, szükségszerűen mennyiségi adatokon alapul. Ugyanakkor az erő-összehasonlítás eredményei csak annyira lehetnek megbízhatók, amennyire valóságos, egymást kiegészítő adatok kölcsönösen rendelkezésre állnak, s a szemben álló erők áttekinthetősége mind teljesebb. A hiányzó komplementer adatok nélkül könnyen fennáll a veszély, hogy az egyik fél a másik fölényére következtet az egyes részterületeken. Szükséges, hogy az egyik fél a másik szubjektív biztonsági megfontolásait mint objektív tényezőt vegye számításba a saját biztonsági szükségleteinek meghatározásában. Mindkét fél számára egyaránt érvényes, hogy az egyik racionalitásától függ a másik biztonsága, és viszont. Ebben az összefüggésben rendkívül fontos a kölcsönös percepció egyensúlya. A feszültebb kelet-nyugati kapcsolatokban a bizalomépítést szolgáló percep- ciós egyensúly kialakítása mind nehezebbé válhat. Ennélfogva nem marad más lehetőség, mint az információs hézagok, a szándékos vagy véletlen adatkihagyások s alkalmasint rejtett utalások feltárása a mindenkori másik fél forrásaiban, s ily módon „kockáról kockára” egy összefüggő mozaik felépítése. Amikor a hivatalos amerikai dokumentumokban elmaradta SACEUR-hoz (a legfelső amerikai főparancsnokság Nyugat-Európában) rendelt ballisztikus rakétákkal felszerelt amerikai tengeralattjárók (SLBM) említése, joggal lehetett arra következtetni, hogy az említett rendszerek a NATO-hoz tartoznak.15 Nemritkán a csökkentési látszatjavaslatokból bizonyos fegyverek kiselejtezésére s az ennek megfelelő modernizációra lehet következtetni. A rendelkezésre álló források ellentmondásainak és azok okainak feltárása növelheti az áttekinthetőségét. Ebből a célból igen termékenyek lehetnek a különböző alternatív számítások és azok a megközelítések, melyek a kapott eredmé48
