Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 3. szám - KONFLIKTUSOKRÓL - Joó Rudolf: Az Etnikai konfliktusok okai és jellemzői
A társadalmi és nemzeti tagoltság elsősorban azt jelentette, hogy az állam és az etnikum viszonyának meghatározására nem valamilyen kristálytiszta közegben került sor, hanem a szabályozás a társadalom mindenkori uralkodó osztályai és uralkodó nemzetei (legtöbbször többségi nemzetei) érdekeinek megfelelően történt. A kérdés, amelyre a választ keressük, így hangzik: mi befolyásolja a nemzetek és nemzetiségek egymáshoz való viszonyát ? Mi hat determinálólag a többség és a kisebbség kapcsolatrendszerére, konfliktusaik alakulására? A hatótényezőket (feltételeket, körülményeket) öt fő csoportba oszthatjuk;- az állam és a kisebbség viszonyának történelmi előzményei,- a társadalmi-politikai közeg egészének viszonyai, sajátosságai,- a nemzetiségi jellemzők mint befolyásoló tényezők,- a nemzetközi (államközi) környezet hatása,- a nemzetiségpolitika hatása. Az előbb megfogalmazott kérdést a következőkben elsősorban általános elméleti síkon próbáljuk megragadni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nemzetiségi kérdés vizsgálatát nem lehet absztrakt fogalmakra leszűkíteni, és azok tartalmát tértől és időtől független létezőként kezelni. A társadalmi jelenségvilágon belül a nemzetiségi kérdés mindenképpen azon jelenségek közé tartozik, amelyek a legnehezebben viselik el a sematikus általánosítást. Az általunk használt fogalmak az egyes térségek, országok nemzeti-nemzetiségi képletében konkrét sokszínűséggel, esetenként nagyon eltérő formában s tartalommal jelennek meg. Az állam és a kisebbség viszonyának történelmi előzményei Egy államon belül a nemzetiségi kapcsolatok elsősorban történelmi és általános társadalmi meghatározottságúak. A többség és a kisebbség mai kapcsolata a távoli és a közeli múltban alakult ki, annak jegyeit viseli magán. Az ENSZ Diszkriminációellenes és Kisebbségvédelmi Albizottságának 1977-ben megjelent egyik tanulmánya az államok és a kisebbségek „találkozásának” három történelmi típusát említi meg:- kisebbségek, amelyek már az államok létrejötte előtt az adott területen éltek;- kisebbségek, amelyek az állam létrejötte után annexióval vagy területátadással kerültek az állam szuverenitása alá;- kisebbségek, amelyek az államok létrejötte után bevándorlással kerültek jelenlegi lakhelyükre.7 Ez az osztályozás - bár néhány bizonytalansági elemet is tartalmaz - elég világosan mutat rá arra a tényre, hogy az állam és a kisebbség viszonyában egyik alapvető meghatározó a „találkozásuk”, kapcsolatuk létrejöttének történelmi körülménye. Egy kisebbségnek az országgal szembeni érzelmeit, magatartását érthetően befolyásolja, hogy a közösség saját akaratából, például bevándorlással, vagy akarata ellenére, például határ- változással került az állam keretébe. Ugyancsak a nemzetiségi tudatot meghatározó jelentősége van annak, hogy mikor következett be a letelepedés, egy másik állammal való önkéntes egyesüléssel (például dinasztikus házasság útján, mely igen gyakori volt Nyugat-Európában),8 illetve annexióval. Az államok - politikai tevékenység formájában kifejeződő - magatartását is gyakran befolyásolja a kisebbség kialakulásának módja és időpontja, valamint a nemzetiség (valós vagy feltételezett) szándékainak, törekvéseinek iránya. Csak nyelvi-kulturális jogokat kíván-e ez a közösség, vagy a hatalom megosztását - a központi hatalomból való részesedés vagy területi ön- kormányzat formájában esetleg el kíván szakadni. (Az erőszakos asszimiláció néha erősebben érvényesül azokkal a kisebbségekkel szemben, amelyek nem saját akaratukból és viszonylag friss történelmi események következtében kerültek új állami keretbe; de arra is találunk példát, hogy az államhatalom a bevándorló közösségek sajátos művelődési igényeit „nem őshonos” voltukra való hivatkozással tagadja meg.) A letelepedésnek történelmileg nagyon különböző változatai ismertek: a magyarországi nemzetiségek XVII-XVIII. századi tömeges, zömmel egy-egy, általában jó mezőgazdasági területre irányuló (tehát viszonylag homogén földrajzi egységeket létrehozó) betelepülése és szár75
