Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 3. szám - HELINSKI TAPASZTALATOK, BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS, BÉKEKUTATÁS - Kiss J. László: Békekutatás és az új békemozgalom

ja az interdiszciplináris kutatást a békéről, a háború okairól, az erőszak különböző formáiról. Ezekkel a kérdésekkel oly módon kíván foglalkozni, hogy a puszta tényfeltáráson túl olyan értékelést adjon, amelyből következtetések vonhatók le a Magyar Népköztársaság külpolitikája és külgazdasági stratégiája számára.

E célok eléréséhez az alábbi kutatási feladatok állnak a központ előtt a következő két- három évben:

1. Elemezni kell, hogy a fegyverkezésből eredő gazdasági, műszaki, technikai eredmények, problémák milyen hatást gyakorolnak nemcsak az egyes államok helyzetére, hanem a nemzetközi politikai, gazdasági viszonyokra is.

2. A békekutatás eddigi eredményeit is felhasználva, illetve azon túllépve, katonai és nemzetbiztonsági szempontból kiindulva elemezni kell a nemzetközi környezet jelenlegi és várható alakulását.

3. Jelentős hangsúlyt kapnak a kutatásokban a leszerelés, a vele kapcsolatos tárgyalások, a hadiipar békés célokra történő átállítása, a békére nevelés problémái.

4. Meg kell teremteni a magyar békekutatás elméleti alapjait, kitűzni további feladatait, meghatározni a politikához és a békemozgalomhoz való viszonyát az eredményesebb együttműködés céljából.

5. Szorgalmazni kell az együttműködést a békekutatók mintegy 2000 főt számláló nemzetközi táborának kiemelkedő kutatóhelyeivel. Ennek hasznos nyitánya volt az 1982. június 18-19- én a bécsi Nemzetközi Békeintézettel közösen rendezett konferencia, amelyen több mint 30 neves békekutató vett részt.

A kitűzött feladatok tehát nagyok. A végrehajtásukhoz szükséges gárda létszáma jelenleg kicsiny, de a központ szervezeti keretei széles körű kutatást tesznek lehetővé. Eredményéről a tervezett publikációk sora ad majd számot.

1 Jánossy Ferenc: Egy evolúciós alternatíva. Valóság, 1982. 2. sz. 18. 1.

2 Heinrich End: Utopische Elemente in der Friedensforschung, Selbstverständnis und Kritik neuer politikwissenschaftlicher Forschungsansätze. Zeitschrift für Politik, 1973. 2. sz. 109. 1., Friedrich Ten- hruck: Frieden durch Friedensforschung? Ein Heilsglaube unserer Zeit. In M. Funke: Friedensforschung - Enstscheidungshilfe gegen Gewalt. München, 1975. 425-437. 1.

3 Kurt P. Tudyka :Zehn Thesen zum gegenwärtigen Stand von Friedensforschung. Beitrag zur Arbeitstagung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Budapest, 1982. június 18-19. Kézirat.

4 Egbert Jahn: Friedensforschung und Friedensbewegung. In: Die neue Friedensbewegung. Analysen aus der Friedensforschung. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1982. 156. 1.

6 Kurt P. Tudyka: Internationale Beziehungen. Eine Einführung. Stuttgart, 1971. 7. 1.

6 Anatol Rapaport: Can peace research be applied? Journal oj Conflict Resolution, 1970. 4. sz. 277-286. 1.

7 Dieter Senghaas: Friedensforschung, theoretische Fragestellungen und praktische Probleme. In Dieter Senghaas: Gewalt, Konflikt, Frieden. Flamburg, 1974. 166-167. h

8 E. Jahn: i. m. 158. 1.

9 N. N. Ino^emcev: Bevezető tanulmány. In Mir i razoruzsényije: nauesnije isszledovanyija. Nauka, Moszkva, 1980.

10 A tanulmány számos megállapításával együtt vö. Csissjr Ágnes — Kiss J. László■' Békekutatás. Magyar Tudomány, 1983. 4. sz. 249-255. 1.

11 Akadémiai Közlöny, XXXI. évf. (1982.) 3. sz.

J5