Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Barbi Balázs: Küzdelem az új világgazdasági rendért - az UNCTAD VI. konferenciája
szenek azonban szűkén gazdasági értelemben is. A számukra hátrányos nemzetközi makroökonómiai rendszer „átszerkesztését” igénylik, s ez szorosan kapcsolódik az olyan részterületekhez, mint az iparosítás, a technológia átadásának vagy akár a nemzetközi kereskedelemnek a kérdése. A részterületek közül különösen fontosnak tekinthetők a nemzetközi kereskedelem problémái; a nemzetközi pénzügyek alakulása, beleértve a fejlesztési források, az eladósodás kérdéseit; az iparosodás és a technológiaátadás problematikáját, itt említve a brain-draint; a nyers- és alapanyagok előállításának és értékesítésének feladatait. Ezek mellett szerepelnek még olyan fontos kérdések, mint a fejlődő országok egymás közti kooperációjának vagy az eltérő társadalmi rendszerű államok együttműködésének fejlesztése, a legsúlyosabb helyzetben levő fejlődő országok sorsa stb. A célokat, követeléseket illetően könnyűnek tűnik egy általános összegzés: a fejlődő világ valamennyi érintett területen engedményeket, egyoldalú kedvezményeket és előnyöket kért és várt a fejlett ipari államoktól, mindenekelőtt a helyzetükért alapvető felelősséggel tartozó tőkés hatalmaktól. A konkrét kérdések megfogalmazása bonyolultabb. A nemzetközi kereskedelem terén a harmadik világ igényli exportpozícióinak javítását, a kivitelüket akadályozó vám- és nem vámjellegű gátak felszámolását, a kedvezményes elbírálást, a kereskedelmi bevételeik időszakos hullámzása okozta gondok enyhítését stb. (Itt s az alábbi részterületeknél is utalnunk kell arra, hogy a követeléseknek csakis egy részét, s nem teljességét mutatjuk be. Inkább csak példák említésére, nem pedig átfogó kép kialakítására törekszünk.) A nemzetközi pénzügyek szférájában az alapvető követelések közé tartozik a multinacionális pénzügyi intézmények (az IMF és a Világbank) reformja, a fejlődő országok pénzügyi helyzetének erősítését célzó új eszközök és anyagi források pótlólagos előteremtésének megszervezése, a segélyezés hivatalos nemzetközi politikai szintre történő emelése, mértékének növelése, az eladósodáshoz kötődő gondok enyhítése. Az iparosodás szférájában nemcsak a műszaki ismeretek átadásának és a termelőerők külső segítséggel történő fejlesztésének kérdése merül fel, hanem az ipar ágazati szerkezete nemzetközi méretű átalakításának igénye is. A vitákban gyakran történik említés a komparatív előnyök biztosításáról, átengedésének szükségszerűségéről, illetve a fejlett tőkés országok ezzel kapcsolatos negatív magatartásáról. Az alapanyagok terén a vizsgált kérdések köre a kitermeléstől az értékesítésen át a feldolgozásig térj ed. Érintik e viták a nyersanyagok árait éppúgy, mint a nemzetközileg létrehozandó közös árstabilizációs alapok kérdését. Úgy véljük, a fenti rövid összegzésből is kitűnik, hogy az egyes részterületek között nincsenek éles határok. Ellenkezőleg, az egyes követelések, célok rendkívül szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyik megoldása elképzelhetetlen a többiek kisebb-nagyobb mértékű rendezése nélkül. Ez a rendkívüli kötődés egyrészt előnye, másrészt hátránya a világgazdasági kapcsolatok átalakításáért folytatott küzdelemnek. Előnye annyiban, hogy az egyik területen elért sikerek, előre127
