Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka
több esetben a leszerelés terén is, ahol a szervezeti és szervezési kérdések újra és újra napirendre kerülnek, érdemükön felül foglalkoztatják a leszerelési fórumokat, és költséges döntésekre vezetnek. A Közgyűlés 37. ülésszakán ezzel kapcsolatban több, különböző természetű részletkérdésben rendelkezett. A többi között:-felkéri a főtitkárt, hogy az ENSZ Leszerelési Központját, amely eddig a Politikai és Biztonsági Tanács ügyeivel foglalkozó főosztály részlegeként tevékenykedett, alakítsa át önálló, Leszerelési Ügyek főosztályává, és vezetésére főtitkárhelyettest nevezzen ki;-a genfi Leszerelési Bizottság a 38. ülésszakon tegyen jelentést a Közgyűlésnek tagsága felülvizsgálatáról;- a bizottság fontolja meg, hogy önmagát konferenciává nyilvánítsa;- a főtitkár újítsa meg a leszerelési tanulmányok tanácsadó testületét, és bízza meg meghatározott feladatokkal;- az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete, amely eddig ideiglenes jelleggel működött, önálló intézményként tevékenykedjen tovább. Valószínűleg ezek a szervezeti intézkedések - jelentős anyagi és szellemi erőforrások mozgósítása mellett - lehetővé teszik majd az egyes leszerelési kérdések hátterének részletesebb megismerését, de az is nagyon valószínű, hogy önmagukban egy lépéssel sem viszik előre e problémák megoldását. A genfi Leszerelési Bizottság eredményessége sem azon múlik, hogy tagságát felülvizsgálja, vagy hogy önmagát ezentúl nem bizottságnak hívja, hanem állandó jelleggel ülésező konferenciának nyilvánítja. Az új elhatározások ezzel szemben azzal a veszéllyel járhatnak, hogy megalapozatlan várakozást teremtenek az intézkedések pozitív következményeit illetően, elterelik a figyelmet a sikertelenség valódi okairól. A leszerelés tényleges akadályozói számára pedig azt a lehetőséget nyújtják, hogy időt nyerjenek, és az újabb eredménytelenséget később a szervezeti változtatások számlájára írják. A nemzetközi politika főbb aktuális kérdései; válsághelyzetek Idejének jelentős részét a 37. ülésszak is a világ különböző térségeiben kialakult válsághelyzeteknek szentelte, amelyek megoldása terén nemhogy előrehaladás nem történt, hanem ellenkezőleg: a legtöbb konfliktus tovább mélyült, és újak keletkezésének is tanúi lehettünk. A válsággócok közül megkülönböztetett figyelmet kapott a kö^el-keleti helyset és a palesztin kérdés, amely leginkább fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot, magas szinten tartja a feszültséget a térségben, de kedvezőtlen hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére, és negatívan befolyásolja a két világhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyát is. 110
