Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka

állításaikkal annak ellenére sem hagytak fel, hogy az ENSZ-főtitkár- az e csoport által elfogadtatott határozat alapján - már két alkalommal küldött a helyszínre szak­értői bizottságot, amely egyszer sem tudta bizonyítani a vádak megalapozottágát. Ugyanebben a tárgykörben figyelmet érdemel az NDK küldöttségének az a kezdeményezése, hogy meg kell vizsgálni vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozásának lehetőségét. Nincs előrehaladás az álláspontok közelítésében az új típusú tömegpusztító fegyverek témájában sem. A nyugati országok zöme változatlanul ellenzi, hogy át­fogó megállapodást kössenek az ilyen fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tiltásáról. A megmerevedett álláspontokra tekintettel javaslat szü­letett, hogy - átmeneti megoldásként - az államok, különösen az érintett nagyha­talmak ünnepélyes nyilatkozatban mondjanak le arról, hogy a tudomány és a technika új eredményeit katonai célokra használják fel. Ezt az erősen kompromisz- szumos, konkrét leszerelési megállapodásnak egyáltalán nem tekinthető megoldást az ENSZ tagállamainak többsége támogatta ugyan, de az új fegyverek kifejleszté­sére leginkább képes nyugati hatalmak még az ilyen laza formájú kötelezettség­vállalást sem tekintették elfogadhatónak. Mindez azt jelenti, hogy a fegyverkezési verseny bármikor kibontakozhat új területen, ami még szörnyűbb, nagyobb pusz­tító erőt képviselő és megkülönböztetés nélkül ható fegyverek kifejlesztésére és előállítására vezethet. A radiológiai fegyvereket érintő határozatával a Közgyűlés felkéri a genfi Leszere­lési Bizottságot nemzetközi tilalmi szerződés mielőbbi kidolgozására. A Köz­gyűlés első ízben utal arra, hogy meg kell vizsgálni a békés célú nukleáris létesítmények elleni támadások törvényen kívül helyezését is. Külön határozat foglalkozik azzal az egyre időszerűbbé váló témával is, hogy meg kell akadályozni a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre. Ez esetben is a genfi Leszerelési Bizottság kapta a feladatot, hogy foglalkozzék olyan multilate­rális szerződés kidolgozásával, amely mindenfajta fegyvert - hagyományost és tö­megpusztítót egyaránt - kitilt a világűrből. A javaslat ellen egyedül az Egyesült Államok szavazott. Nyugati részről csak a műhold-megsemmisítő fegyverrend­szerek betiltását szorgalmazzák a világűr teljes fegyvermentesítése helyett. A leszerelési kérdések gazdag leltárában helyt kaptak még a bizalomerősítő elvek, a regionális leszerelési intézkedések, a katonai költségvetés csökkentése, az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításáról szóló nyilatkozat. Az utóbbi nyilatko­zat végrehajtásával foglalkozó ENSZ-különbizottság tevékenysége megbénult, és kérdéses, hogy az erős nyugati ellenállás miatt 1983-ban összeülhet-e az az ENSZ- konferencia, amelyet eredetileg már 1981-ben meg kellett volna tartani Colombó- ban. Változatlanul nincs tehát remény arra, hogy az Indiai-óceán ne a fegyverkezés színtere, hanem a béke kiterjedt övezete legyen. Régi tapasztalat, hogy ha a lényegi kérdésekben nincs remény az előrehala­dásra, a figyelem másodlagos problémák felé fordul, amelyek nem, vagy csak nagyon áttételesen képesek az érdemi megoldást elősegíteni. így történt ez már

Next

/
Oldalképek
Tartalom