Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ Közgyűlésének 1982. évi, 37. ülésszaka
állításaikkal annak ellenére sem hagytak fel, hogy az ENSZ-főtitkár- az e csoport által elfogadtatott határozat alapján - már két alkalommal küldött a helyszínre szakértői bizottságot, amely egyszer sem tudta bizonyítani a vádak megalapozottágát. Ugyanebben a tárgykörben figyelmet érdemel az NDK küldöttségének az a kezdeményezése, hogy meg kell vizsgálni vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozásának lehetőségét. Nincs előrehaladás az álláspontok közelítésében az új típusú tömegpusztító fegyverek témájában sem. A nyugati országok zöme változatlanul ellenzi, hogy átfogó megállapodást kössenek az ilyen fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tiltásáról. A megmerevedett álláspontokra tekintettel javaslat született, hogy - átmeneti megoldásként - az államok, különösen az érintett nagyhatalmak ünnepélyes nyilatkozatban mondjanak le arról, hogy a tudomány és a technika új eredményeit katonai célokra használják fel. Ezt az erősen kompromisz- szumos, konkrét leszerelési megállapodásnak egyáltalán nem tekinthető megoldást az ENSZ tagállamainak többsége támogatta ugyan, de az új fegyverek kifejlesztésére leginkább képes nyugati hatalmak még az ilyen laza formájú kötelezettségvállalást sem tekintették elfogadhatónak. Mindez azt jelenti, hogy a fegyverkezési verseny bármikor kibontakozhat új területen, ami még szörnyűbb, nagyobb pusztító erőt képviselő és megkülönböztetés nélkül ható fegyverek kifejlesztésére és előállítására vezethet. A radiológiai fegyvereket érintő határozatával a Közgyűlés felkéri a genfi Leszerelési Bizottságot nemzetközi tilalmi szerződés mielőbbi kidolgozására. A Közgyűlés első ízben utal arra, hogy meg kell vizsgálni a békés célú nukleáris létesítmények elleni támadások törvényen kívül helyezését is. Külön határozat foglalkozik azzal az egyre időszerűbbé váló témával is, hogy meg kell akadályozni a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre. Ez esetben is a genfi Leszerelési Bizottság kapta a feladatot, hogy foglalkozzék olyan multilaterális szerződés kidolgozásával, amely mindenfajta fegyvert - hagyományost és tömegpusztítót egyaránt - kitilt a világűrből. A javaslat ellen egyedül az Egyesült Államok szavazott. Nyugati részről csak a műhold-megsemmisítő fegyverrendszerek betiltását szorgalmazzák a világűr teljes fegyvermentesítése helyett. A leszerelési kérdések gazdag leltárában helyt kaptak még a bizalomerősítő elvek, a regionális leszerelési intézkedések, a katonai költségvetés csökkentése, az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításáról szóló nyilatkozat. Az utóbbi nyilatkozat végrehajtásával foglalkozó ENSZ-különbizottság tevékenysége megbénult, és kérdéses, hogy az erős nyugati ellenállás miatt 1983-ban összeülhet-e az az ENSZ- konferencia, amelyet eredetileg már 1981-ben meg kellett volna tartani Colombó- ban. Változatlanul nincs tehát remény arra, hogy az Indiai-óceán ne a fegyverkezés színtere, hanem a béke kiterjedt övezete legyen. Régi tapasztalat, hogy ha a lényegi kérdésekben nincs remény az előrehaladásra, a figyelem másodlagos problémák felé fordul, amelyek nem, vagy csak nagyon áttételesen képesek az érdemi megoldást elősegíteni. így történt ez már
