Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban

Japán és az EK fő gazdaságfejlődési mutatói

I. tábládat

Megnevezés

1973

1974

I97J

1979

1980

1981

1982»

Növekedés (%)

EK

5.9

1,6---1>2

3

,4

i,3

—0,6

1,5

Japán

Infláció (%)

8,8

—1,0

2,3

5,5

4,4

2,9

2,3

EK

8,2

12,7

12, 5

9,i

12,3

n,5

11,0

Japán

Munkanélküliség (%)

ii»7

M,3

11,8

3,6

8,0

4,9

4,5

EK

3.0

3,i

4,5

5,6

6,0

8,0

9,2

Japán

Állótőke-beruházások11

1,3

i,4

i,9

2,1

2,0

2,2

2,2

EK

22,9

22,4

21,2

20,9

21,2

Japán

Kormánykiadások11

3M

34,8

32,4

32,1

32,0

EK

39,8

42,1

45,8

46,2

47,0

..

Japán

22,1

24,5

27,3

31,6

32,7

Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd dollár)

—10,6

EK

1,5

—10,5

i,5

—38,3

—12,7

—5,3

Japán

—0,1

—4,7

—o,7

—8,8

—10,7

4,8

6,5

a Előrejelzés.

b A bruttó hazai termék százalékában.

Forrás: OECD. Economic Outlook, ji. sz. 1982. július és Dienststellen der Kommission.

Wirtschaftliche Voraussetzungen 1982-1983. 1982. május-június.

tak, hiszen eleinte a nyugatnémet, később az angol többlet finanszírozta a gyengébb tagállamok állandósuló deficitjét.) A második olajárrobbanás bizonyult az igazi vízválasztónak: az EK tetemes deficitet halmozott fel, és a fizetési mérleg hiánya — úgy tűnik — még egy ideig kísérője lesz a nyugat-európai fejlődésnek. Japán ezt az akadályt is sikerrel vette: annak ellenére, hogy olajfüggősége jóval nagyobb az EK-énál, valamint dacára annak, hogy cserearányai jóval drasztikusabban romlottak, mint az EK nagyobb országaié,6 fizetési mérlege 1981-ben már aktívumot mutatott.

Anélkül, hogy elhamarkodottan vagy sommásan ítélkeznénk, megállapítható, hogy az egy évtizeden belüli két hatalmas megrázkódtatást — nagyobb világ- gazdasági súlya, jelentősebb belső tartalékai ellenére - a nyugat-európai integráció nem bírta ki. Amíg az első árhatás következményeinek elhárításában - mindenekelőtt a jelentős tartalékokkal rendelkező nyugatnémet gazdaságra támaszkodva - még sikerült lépést tartania Japánnal, a második árrobbanás után „elfogyott a szusz”. Ez jórészt annak tudható be, hogy a nyugatnémet gazdaság alkalmazkodóképessége, a kihívással szembeállítható tartalékok szintje érezhetően csökkent, és többnyire elégtelennek bizonyult.7 Pontosan ez az az időszak, amikor a versenyképességi különbségek a kétoldalú kereskedelemben is nyilvánvalóvá váltak: 1978 és 1981 között 6,3 milliárd dollárról 12 milliárdra, vagyis majdnem kétszeresére ugrott az EK kereskedelmi mérlegének hiánya Japánnal szemben.

62