Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Pataki István: Pirityi Sándor: Hadászati fegyverrendszerek és korlátozások

KÖNYVEKRŐL

PIRITYI SANDOR:

Hadászati fegyverrendszerek és korlátozások (SALT-SALART)

Zrínyi Katonai Kiadó, 1982. 298 1.

A szerző gazdag szakmai-tudományos ismereteiből oly módon ad közre új elemző és forrásértékű anyagot, hogy egyszerre érzékelteti „a hol rideg, hol biztató realitásokat”.

Könyvének végkicsengése azonban bizakodó. Mint írja, „legyen ez a könyv józan bátorítása azoknak, akik egy fegyverektől és háborúktól mentes világ megvalósítására elhivatottságot éreznek”. (15. 1.)

1982 őszén, amikor immár hosszú ideje új és újabb fegyverkezési programokról hallunk és arról, hogy a korábbi rés egyre inkább szakadékká szélesedik a fegyverkezés és a fegyverkezés korlátozására irányuló tárgyalások eredményessége és feltételezett hatékonysága között, e könyv talán prognózisnak, a jövőbe pillantásnak is tekinthető. A szerző gondolatai ezt is sugallják. Pirityi Sándor, e téma „avatott” értője a múlt és a közelmúlt olyan összegezését adja, amely egyúttal kitekintés is az új hadászati fegyverek megjelenésének veszélyeire, a fegyverzetkorlátozás, -csökkentés esélyeire.

A könyv négy fejezetet, jelentős és jól szelektált, ugyanakkor precíz jegyzeteket, eseménynaptárt, név- és tárgymutatót tartalmaz. Mellékletként Magyarországon eddig alig ismert, a hadászati fegyverekről készült fotóanyagot kap az olvasó, Szentesi György ösz- szeállításában.

Az első fejezet, „A SALT feltételrendszere”, az alapkereteket, alapösszefüggéseket tekinti át. Bemutatja a két világhatalom hivatalos doktrinális nézeteit s a stratégiák fundamentális összetevőit és jellemzőit. Széles alapokról indít, és a szocialista kategóriákat, fogalmakat tekinti mérvadónak. Ugyanakkor az ettől eltérő felfogásoknak is helyet ad. Hangsúlyozza a katonai doktrína tartalmi kettősségét, annak társadalmi-politikai és katonaitechnikai oldalát, ám hozzáteszi: „.. . az Egyesült Államokban a katonai doktrína más értelmezései is előfordulnak”. (19. 1.)

A katonai doktrínákba folyamatosan beépülnek az új fegyverek rendszerbe állításából eredő új elemek, de lényegük nem változik. A szerző itt elemzi a hadászati erőviszonyokat, a körülöttük zajló szakértői és politikai vitákat. Külön alfejezet ad képet a SALT- megállapodások ellenőrzési mechanizmusáról, annak technikai és politikai jellemzőiről.

„A hadászati fegyverrendszerek korlátozása... kezdettől fogva a szovjet-amerikai viszony tartománya (19. 1.) - írja a szerző, majd hozzáteszi - nagy valószínűség szerint a jövőben sem fog túllépni a hadászati fegyverrendszerekkel rendelkező államcsoport keretein, vagyis a hadászati fegyverek korlátozásáról azok az államok - esetleg katonaipolitikai csoportosulások - fognak dönteni, amelyek ilyenekkel rendelkeznek.” (Uo.)

A doktrinális kérdéseken belül utal a szerző arra, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nukleáris háború megakadályozására 1976-