Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Megalakult a Magyar Politikatudomány Társaság Nemzetközi Politika Szakosztály
kormányzatának korlátozott nukleáris háborúról szóló doktrínája és az olyan eszközei, mint az eurorakéták és a neutronfegyver, egész Európát veszélyeztetik. A veszélyhelyzet elhárítása megköveteli a nemzetközi politika gyakorlati tapasztalatainak az áttekintését is. Az egyik ilyen tapasztalat az, hogy nehéz kérdésekben lehetségesek olyan részmegegyezések, amelyek elősegítik a fő folyamat megerősítését. Az is tapasztalat, hogy a tárgyalásokhoz legalább minimális megegyezési készség szükséges, mert egyébként üresjárat lehet minden tárgyalás. Ebben a folyamatban létrejöttek bizonyos intézmények is, a folytatáshoz tehát van már keretünk. Jelenleg megváltozott helyzetben kell ragaszkodnunk ehhez a folyamathoz, illetve azt kell vizsgálnunk, hogyan lehet visszatérni a helsinki folyamathoz. Rajcsányi Péter arról beszélt, hogy a hetvenes évek közepe óta kialakult folyamatok Európa szerepét, jelentőségét egymásnak ellentmondó irányokban befolyásolják. Vannak folyamatok, amelyek csökkentik Európa nemzetközi jelentőségét! így például Európa világgazdasági szerepe mérséklődött az utóbbi időben. Jelentősége csökkent abban a tekintetben is, hogy a szocialista országok nemzetközi aktivitása földrajzi értelemben is kiszélesedett. A nyugati szövetségi rendszeren belül, különösen az Egyesült Államok számára az európai térség szerepe bizonyos módosuláson megy keresztül. Nem véletlenül hangzanak el az utóbbi időben olyan amerikai vélemények, hogy az Egyesült Államok legalább annyira csendes-óceáni hatalom, mint amennyire atlanti. Az Európán kívüli folyamatok előtérbe kerülése arra indította az Egyesült Államokat, hogy politikájában Európa jelentőségét a korábbitól eltérően értékelje. Európa jelentősége némiképpen azáltal is csökkent, hogy olyan új, erősödő tevékenységet folytató szereplők jelennek meg a nemzetközi életben, amelyek Európán kívül vannak, mint például Kína. Európa ugyanakkor korábbi állapotához képest gazdaságilag és katonailag is sebezhetőbbé vált. Van e jelenségnek másik oldala is. Európa jelentősége a feszültség fokozódása miatt növekszik is. Mivel Európában húzódik a központi tengely, az Európán kívüli konfliktusoknak a hatása ide is elér. A térség stabilitásának fenntartása végső soron kényszer mindenki számára, hiszen egy európai konfliktus kirobbantása globális konfliktushoz vezet. De nincs értelme kizárólag európai megállapodásokra törekedni, hanem szélesíteni kell a helsinki folyamatot. Európa jelentősége azért is növekszik, mert éppen Európa őrzött meg a legtöbbet a hetvenes évek eredményeiből. Itt maradtak meg igazán a nemzetközi feszültség csökkenésével foglalkozó intézményesített tárgyalási fórumok. Feszültebb nemzetközi helyzetben ezek az eredmények stabilizáló tényezők, hosszabb távon pedig a távlati előrelépésnek is a bázisait jelentik. * * I36
