Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - SZEMLE - Cseh István: A Palme-jelentés és a Bahr-javaslat európai biztonsági vonatkozásai
CSEH ISTVÁN A Palme-jelentés és a Bahr-javaslat európai biztonsági vonatkozásai A Palme-bizottság A „Leszerelési és biztonsági kérdésekkel foglalkozó független bizottságot” (Palme- bizottság) 1980. szeptember 13-án Bécsben alakították meg azzal a feladattal, hogy kiegészítse a „Nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkozó független bizottság” (Brandt-bizottság) globális gazdasági problémákról készített értékelését. A Palme-bizottság 1982. április 25-én Stockholmban véglegesítette „Közös biztonság” címmel készített jelentését, amelyet az ENSZ közgyűlésének második rendkívüli leszerelési ülésszaka elé terjesztett. A 17 tagú bizottság elnöke Olof Palme, aki azóta ismét a svéd kormány elnöke lett. Tagjai többek között Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó kutató- intézetének igazgatója; Jozef Cyrankiewicz, volt lengyel miniszterelnök; Egon Bahr, a nyugatnémet parlament leszerelési és fegyverzetkorlátozási albizottságának elnöke; Cyrus Vance, volt amerikai külügyminiszter; David Owen, volt brit külügyminiszter; Joop den Uyl, volt holland miniszterelnök stb. A bizottság tagjai magánszemélyekként vettek részt a közös, kompromisszumos leszerelési javaslatok kidolgozásában. A Palme-jelentés mintegy 200 oldalas könyv formájában 1982 júniusában jelent meg Londonban, Olof Palme és David Owen előszavával. A Palme-jelentés hat fejezetből és három mellékletből áll. Foglalkozik a háború fenyegetésével és következményeivel, a katonai kiadások gazdasági és társadalmi hatásával, a biztonságpolitika fő összetevőivel és más kérdésekkel. Leglényegesebb része az „Ajánlások és javaslatok” című 6. fejezet, valamint az Egon Bahr külön javaslatát tartalmazó 2. melléklet. Ez alkalommal a Palme-jelentés e két részével kívánunk foglalkozni. A 6. fejezet bevezetője szerint a fegyverzetkorlátozási kérdések új megközelítésére van szükség, mert az eddigi eredmények nem kielégítők. A nukleáris fegyverek nemcsak a hadviselés méreteit, hanem magának a háborúnak a fo80
