Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Király János: Konfliktusok, területi viták Latin-Amerikában
rumává váltak (az amerikai kereskedelmi törvény Latin-Amerikát sújtó diszkriminatív rendelkezései, a Panama melletti szolidaritás az új csatornaszerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások ügyében, a Kuba ellen hozott diplomáciaigazdasági szankciók eltörlése, a nicaraguai sandinista forradalom győzelmének előestéjén Nicaragua belügyébe történő amerikai beavatkozás elhárítása). A Pentagon vezetőit már jó néhány éve foglalkoztatja e szervezetek átalakításának szükségessége. Éppen ezért megfelelő mértéktartással kell értékelni a falklandi háborúban tanúsított magatartásáért Washingtont elítélő olyan latin-amerikai megnyilvánulásokat, melyek például e szervezetek székhelyének Washingtonból valamelyik latin-amerikai országba történő áthelyezését követelik, hiszen azzal együtt a szervezet fenntartásának nem jelentéktelen anyagi terheit is át kellene vállalnia a befogadó országnak. Bizonyos korlátái léteznek annak is, hogy a latin-amerikai országok függetlenítsék magukat az amerikai haditechnikától, különösen annak legmodernebb változataitól; továbbá olyan új regionális katonai együttműködési paktumoknak, melyekből kirekesztenék Washingtont stb.-A katonai erőnek a területi kérdések megoldására történő felhasználása veszélyes precedenst teremthet hasonló viszályok erőszakos megoldásának „tör- vényesítésére” olyan országok között is, ahol egyáltalán nem áll fenn a hadipotenciál megközelítő egyensúlya sem, mint például Venezuela és Guyana vagy Guatemala és Belize között.- Mindemellett nagyon törékenynek bizonyult ezúttal a latin-amerikai szolidaritás is - éppen az államok közötti rendkívül sok területi konfliktus miatt. Nagy-Britanniát támogatták az egykor a brit birodalomhoz tartozó angol nyelvű országok (Grenada kivételével); érthető okból Guyana különösen keményen ítélte el az argentin lépést. Az Argentína meggyengülésében érdekelt Chile két- kulacsos magatartást tanúsított, hivatalosan szolidaritást vállalt, jóllehet a kulisszák mögött a Beagle-csatorna miatt uszított Argentína ellen, s a chilei sajtó is mindvégig ellenséges álláspontot foglalt el. Brazília is tartózkodóbb volt riválisa, Argentína támogatásában, noha ellenezte a brit hajók üzemanyag-felvételét, és feltartóztatta a felségterületein a konfliktusövezetbe irányított brit Vulcan repülőket. Az Amerikai Államok Szervezete 1982. április 26-i washingtoni ülésén, melyet a falklandi válság miatt hívtak össze Argentína kérésére, a szavazás alkalmával Kolumbia egyértelműen az Egyesült Államok mellé szegődött, s legfőbb latin-amerikai támaszává vált. Elvi okokból kifogásolta az argentin akciót Mexikó, s jó néhány latin-amerikai ország igyekezett semleges maradni. Valójában csak az országok egy igen szűk köre: Peru, Panama, Venezuela támogatta Argentínát. (A szavazáskor ugyan 17 ország foglalt állást Argentína mellett, az Egyesült Államok, Chile, Kolumbia és Trinidad-Tobago tartózkodott, a kép azonban, éppen a fent említettek miatt, csalóka.) Bolívia és Ecuador például a kezdeti határozott támogatását visszavonta, mert az EK országai által meghirdetett gazdasági szankciók egyértelműen mutatták, hogy a nyugat-európai országok is (az Egyesült Álla58
