Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Prandler Árpád: Az ENSZ alapokmányának időszerűsége és alkalmazásának néhány nemzetközi jogi kérdése
lalkozik az átfogó jellegű gazdasági és szociális kérdésekkel. Előrelépés történt a decentralizálás és a regionális gazdasági bizottságok szerepének erősítése területén is. A fejlesztésért és a nemzetközi gazdasági együttműködésért felelős főigazgatói poszt létesítése bizonyára ezen a területen is erősíti a fejlődő országok bizalmát az ENSZ Titkárságának sokszor bírált, de nemes célokat követő, egyáltalán nem könnyű és bonyolult munkája iránt. II. Mint a bevezetőben említettük, az ENSZ közgyűlésének napirendjén számos olyan nemzetközi jogi kérdés szerepel, amelyek egyrészt szorosan kapcsolódnak az alapokmány értelmezéséhez és végrehajtásához, másrészt pedig, jellegüknél fogva, hozzájárulhatnak egyes globális problémák megoldásához. Természetesen nagyon nehéz kiválasztani a jóval több mint száz napirendi pont közül azokat, amelyek tárgyunk vonatkozásában elsődlegesen szóba jönnek, hiszen - eltekintve néhány szűkebb értelemben vett szervezeti, adminisztratív és pénzügyi kérdéstől - csaknem minden témakörnek van jogi vonatkozása. Ugyanakkor, fontosságukat és ellentmondásosságukat tekintve, az alábbiakban inkább csak példálódzva, a következő kérdések emelhetők ki:- az ENSZ alapokmányával és a szervezet szerepének erősítésével foglalkozó különbizottság tevékenysége;- az erőszak alkalmazása tilalmának alapelvével foglalkozó különbizottság tevékenysége;- az ENSZ keretén belül folyó kodifikációs tevékenység általában és néhány ezzel kapcsolatos egyezménytervezet ügye. i. Az ENSZ alapokmányának felülvizsgálatával, illetve módosításával kapcsolatos kísérletek csaknem egyidősek a szervezet létrehozásával. A Fülöp-szige- tek már 1946-ban javasolta a Biztonsági Tanács szavazási eljárásának módosítását, Kuba pedig ugyanebben az évben az alapokmány felülvizsgálata céljából az ENSZ-tagok általános értekezletének összehívását indítványozta. Az első, elvetélt kísérletek után 1955-ben az ENSZ főtitkára, a 109. cikk 3. bekezdése alapján, napirendre tűzte az általános értekezlet összehívásának a kérdését, de - figyelembe véve a jelentős ellenállást - végül is csak egy bizottságot hozott létre a közgyűlés, azzal a feladattal, hogy az határozzon az értekezlet későbbi összehívásáról, amikor erre a nemzetközi körülmények kedvezőbbek lesznek.4 1969-ben Kolumbia kezdeményezte „Az ENSZ alapokmány felülvizsgálatával kapcsolatos elképzelések megvitatásának szükségessége” című téma napirendre tűzését.0 Több éves vita és a tagállamok véleményének megismerése után 1974-ben a közgyűlés e kérdés vizsgálata céljából először egy ad hoc bizottságot hozott létre, amelyet 1975-ben „Az ENSZ alapokmányával és a szervezet erősítésével foglalkozó különbizottság”-gá alakított át.e
