Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Ágh Attila: A világpolitika elmélete és a politikatudomány
közi kereskedelem- és munkamegosztás-koncepció elfogadásáról sem.7 Marx éppúgy nem fogadta el az izolált egyének metafizikájának az egyszerű árutermelés általánosítását tükröző modelljét a nemzeti kapitalizmusban, mint az állam-atomok jogi és gazdasági metafizikáját a nemzetközi kapitalizmusban, amely Grotius óta a polgári szemlélet alapelve volt.8 Már A tőke I. kötetének végén az eredeti tőkefelhalmozást tárgyalva Marx feladja a nemzeti kapitalizmus addig szükséges analitikus absztrakcióját, és keletkezésének történelmi feltételeit taglalva, a kapitalista világrendszer egészét vonja be elemzésébe. Magyarán, már A tőke I. kötetéből kitűnik, hogy a nemzeti kapitalizmus keletkezésének titka a világtörténelemben és a világérintkezésben rejlik, nevezetesen a világméretű erőszakos eredeti felhalmozásban. A nemzeti kapitalizmus és világkapitalizmus egységes, de differenciált fejlődésének elve a legvilágosabban A tőke 1857-185 8-ban készített öt-, illetve hatkötetes tervéből tűnik ki a legvilágosabban. Nem akarunk időzni annak a közismert ténynek a leírásánál, hogy A tőke módszere az elemi konkrétumból (áru) való kiindulás után az absztrakttól a konkrétig való felemelkedés útját követi a kifejtésben, mindenesetre ebből következik, hogy A tőke struktúrája egyértelműen tartalmazza a megfelelő meghatározások és a rájuk épülő diszciplínák kölcsönviszonyát.9 A tőke ötkötetes tervének első megfogalmazása így hangzik: „1. Az általános elvont meghatározások, amelyek ezért többé-kevésbé minden társadalmi formára vonatkoznak ... 2. Azok a kategóriák, amelyek a polgári társadalom belső tagolódását képezik, és amelyeken az alapvető osztályok nyugszanak. Tőke, bérmunka, föld- tulajdon ... 3. A polgári társadalom összefoglalása az állam formájában. Önmagához való vonatkozásában tekintve. A ’nem-termelő’ osztályok. Adók. Állam- adósság. Közhitei. A népesség. A gyarmatok. Kivándorlás. 4. A termelés nemzetközi viszonya. A munka nemzetközi megosztása. Nemzetközi csere. Kivitel és behozatal. Váltóárfolyam. 5. A világpiac és a válságok.”10 Rögtön megmutatkozik, hogy ez a tervezet tulajdonképpen Marx egész társadalomelméletét magában foglalja és rendszerezi, s azok struktúráját és egymásra épülését is megmutatja. Az első, történetfilozófiai bevezető rész (amelyet Marx a hatkötetes tervben már nem említ) után a termelés belső tagolódása, nemzeti struktúrája, majd osztálystruktúrája következik a második, illetve nemzeti állammá szerveződése a harmadik részben. Itt történik meg a váltás a nem^etkö^i szintre, amely a világpiac megszerveződé- sében és a világválságokban kulminál. Marx már Bastiat és Carey összehasonlításában is bemutatja a tisztán nemzeti kapitalizmust abszolutizáló francia Bastiat korlátozottságát a kozmopolita amerikai Carey-val szemben. Carey szerint a nemzeti kapitalizmusok önmagukban harmonikusak és kiegyensúlyozottak volnának, csak a világpiac és világgazdaság tőlük idegen és rájuk erőszakolt törvényei borítják fel őket: „Mindazok a viszonyok, amelyek meghatározott országhatárokon belül vagy akár a polgári társadalom általános viszonyainak elvont formájában harmonikusnak jelennek meg neki. . . diszharmonikusnak jelennek meg neki ott, ahol legfejlettebb formájukban - világpia16
