Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kiss J. László: Wilfrid C. Kohl - Giorgio Basevi : Nyugat-németország: egy európai és globális hatalom

nek ilyen létérdekekkel és nemzeti méltóság­gal. Mindezek alapján nagyon fontosnak ítél­te, hogy a kontinens országai megtalálják azo­kat a formákat és eljárási módokat, amelyek lehetővé teszik az együttműködés bővítését és elmélyítését. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet első szakaszának megnyitásakor - házigazdaként - azt hang­súlyozta, hogy „a biztonságot nem kerítés emelésével, hanem a kapu kinyitásával lehet megszerezni”, ezért „Finnország biztonsága nem támaszkodik semmilyen katonai szövet­ségre, hanem a békeszerető semlegességre épül, azokra a jó és baráti kapcsolatokra, ame­lyeket szomszédainkkal sikerült megteremte­nünk . . . Külpolitikánk lényege, hogy a konfliktusok békés megoldására, az ésszerűbb és békés nemzetközi együttműködés fejleszté- i e törekszünk... Finnország politikai állás­pontja nagyon szilárd, és változatlan marad ebben az új - s reméljük - egyre nyugalmasabb és békeszerető Európában is... ” Kalanovics János WILFRID L. KOHL- GIORGIO BAS EVI (szerk.) Nyugat-Német ország: egy európai és glo­bális hatalom. (West Germany: A Euro­pean and Global Power.) Lexington Books, D. C. Heath and Company, Lexington, Massachusetts, Toronto, 1980. 224 1. Az NSZK európai szerepét elemző tanul­mánykötet a Johns Hopkins Egyetem bolognai központja által, közel félszáz, főként nyu­gat-európai szakértő és politikus részvételével 1978. október 5-7-én megrendezett konfe­rencia anyagát tartalmazza. A konferencia óta a kötet lezárásáig eltelt idő számos figyelemre­méltó változást hozott, ám a kiadók meggyő­ződése, hogy az NSZK EK-ban elfoglalt gaz­dasági pozíciója következtében hosszú távon „problémás ország” marad, s így a közreadott okfejtések sem veszítenek sokat érvényessé­gükből. A könyv első része az NSZK politikai és gazdasági szerepét vizsgálja az EK-n kívül, a második a nyugatnémet politikát az EK össze­függésében tárgyalja, míg az utolsó rész a kon­ferenciát záró polémikus megjegyzéseket ösz- szegzi. Wolfgang Hageraek, a Johns Hopkins Egye­tem bolognai központja professzorának tanul­mánya („Az NSZK mint rendkívüli kereske­dő”) elemzi a nyugatnémet kereskedelmi mér­leg többletét, amely 1952-től a tanulmány megírásának időpontjáig úgyszólván töretlen növekedést mutatott. Ennek okát a szerző az üzletemberek merkantilista felfogásán és a szakszervezetek nagyfokú kooperációs kész­ségén kívül az alulértékelt márkában és a kül­földi munkaerő bevándorlásában látja. Hager megállapítja, hogy az NSZK gazda­sága a stabil és intenzív kölcsönös függőség „jó időjárásától” függ, mely a hetvenes évek kezdetéig kedvező feltételeket biztosított. A szerző bírálja az NSZK magatartását, amely más fejlett tőkés országokkal ellentétben el­utasította az olajdeficitek finanszírozásának a megosztását, és kitartott a kereskedelmi mér­legfeleslegének fenntartása mellett. Hager fel­rója az NSZK makroökonómiai koncepciójá­nak hiányát s nem kielégítő részvételét a tőkés világgazdaság irányításában. Az NSZK gazda­sági stabilitásának fennmaradását feltételezve, néhány strukturális változást javasol: többek között az exportfelesleg lekötését a hazai pia­con növekvő magánfogyasztással. Hager sze­rint az NSZK túlidealizálta a liberális világke­reskedelmi rendszert, és ez oda vezethet, hogy a legfontosabb szabadkereskedelmi terület, az EK kohéziója kerül veszélybe. Ugyancsak bí­rálja a tanulmány a bonni politikának az Észak-Dél-párbeszédben tanúsított merev, piacgazdasági elveken nyugvó magatartását. Wilhelm Hankel frankfurti professzor („NSZK: gazdasági nacionalizmus a nemzet­közi gazdaságban” című) tanulmánya több vonatkozásban Hager gondolatmenetét foly­tatja. Bírálja az NSZK egyoldalú, export irá­nyultságú növekedését, s javaslatai ennek megszüntetésére, illetve egy exporthelyette­sítő növekedési modell kialakítására irányul­nak. Hankel a nyugat-európai pénzügyi rend­szer (EMS) létrehozásától elsősorban azt vár­ja, hogy véget vet a márka folytonos felérté­kelésének, s ezzel stabilizálja a nyugatnémet export versenyképességét. A szerző indítvá­nyozza továbbá, hogy a fizetési mérlegek OECD-n belüli szabályozásának érdekében hangolják össze a gazdaságpolitikákat, ellen­őrizzék az eurovaluta-piacokat, s valósítsanak meg hatékony nyugat-európai struktúrapoli­tikát. A tanulmány szerint ezt a programot az NSZK-ban olyan belpolitikai intézkedéseknek kellene követniük, melyek a kis- és középvál­lalatok adókedvezményére, új munkahelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom