Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Kolos Miklós: Michail Dobroczynski- Ryszard Lawniczak: A gazdaságpolitika a kelet-nyugati kapcsolatokban
KÖNYVEKRŐL Michal Dobroczynski-Ryszard Lawniczak: A gazdaságpolitika a kelet-nyugati kapcsolatokban. (Polityka ekonomiczna w stosunkach Wschód-Zashód.) PWE, Varsó, 1981. 368 1. A könyv áttekintést ad a keleti és a nyugati országok gazdaságpolitikájának alap- és irányelveiről, s ennek alapján több olyan következtetést von le, amely lényeges szerepet játszhat a Kelet és a Nyugat közötti együttműködésben. Következtetéseik elméleti jellegűek, de felhasználhatók a szocialista országok gyakorlatában is, hiszen rámutatnak például a keletnyugati aktív együttműködés politikai eszközökkel történő előmozdításának lehetőségeire. A könyv első része a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok feltételrendszerével és irányzataival foglalkozik. A szerzők olyan alapvető fogalmakból indulnak ki, mint a világgazdaság, a nemzetközi munka- megosztás, a specializálódás szükségessége, és megállapítják, hogy korunkban az interdepen- dencia a gazdaságban jelentősen előrehaladt. Ennek következtében minden országnak, nemcsak a kicsiknek, hanem a közepes nagy- ságúaknak is (mint például Lengyelország) a lehető legintenzívebben kell részt venniök a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Ez a jelenség - mondják a szerzők-, bár tapasztalható a nagyoknál is, a kis és a közepes országoknál a legszembetűnőbb. Ez azonban különböző okokból nem mindig tükröződik adekvát módon a gyakorlatban. A gazdasági feladatok ugyanis ellentétben állhatnak meghatározott politikai érdekekkel, egyes társadalmi csoportok konzervatív álláspontra helyezkedhetnek a specializáció kérdésében, gátat szabva ezzel a szélesebb nyitásból származó esélyek teljes kihasználásának. A gazdasági mechanizmus nem mindig ösztönzi az exportra vagy az importra orientált tevékenységet, s végül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere megnehezítheti, hogy a gyengébb országok bekapcsolódjanak a számukra előnyös munkamegosztásba. A nemzetközi együttműködés objektív fejlődése vitathatatlan és jelentős pozitív eredményekkel jár, ugyanakkor azonban - összefüggésben a népgazdaság nyitottságának növekedésével - egyre több, korábban ismeretlen nehézséget is okoz. Érthető okokból ezekre nemcsak a mikroökonómiai egységek, hanem az állami intézmények is reagálnak. Az állami szervek egyrészt politikájuknak globális, nemzetközi jelleget kezdenek adni, másrészt azonban megfigyelhetők a gazdaságpolitika regio- nalizálását célzó törekvések is. Ez utóbbi okból, e felismerésből következett, hogy a kérdések többségét nem lehet rövid idő alatt nemzetközi méretekben megoldani, hanem erre az országok korlátozott csoportján belül kell törekedni. A különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés a kölcsönös kapcsolatokra vonatkozó politika sajátos része. Bármennyire specifikus is ez a politika, mégis szoros kapcsolatban áll a kontaktusok egyéb szféráival, és ez az összefüggés a kelet-nyugati reláció tartós és könnyen áttekinthető jelensége. 135