Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 1. szám - Inotai András - Török Ádám: A transzatlanti kapcsolatok gazdasági alapjai

hatásokat kisugárzó világgazdaságból visszavonulva, tehát fokozódó elzárkózás­sal orvosolják. Egyes bajba jutott iparágak ugyan fokozott védelmet igényeltek és kaptak is a kormányoktól, illetve az EK-tól, de a gazdasági stratégia fő vonala végig a világgazdasági nyitottság és a fokozódó nemzetközi munkamegosztás talaján maradt. Ellentmondásosabb és a világgazdasági munkamegosztásra alapvetően rá­utalt nyugat-európai gazdaságokat is közelről érinti az amerikai álláspont. A sza­bad kereskedelem és a protekcionizmus között bukdácsoló, intézkedéseiben mind­kettőből merítő amerikai kereskedelempolitika jövőjét az elemzések meglehetősen vegyesen ítélik meg. Egyesek arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok a hetvenes években kénytelen volt tudomásul venni: nem független a világgaz­dasági folyamatoktól, korábbi külgazdasági (és külpolitikai) autonómiája meg­szűnt, illetve mozgástere nagymértékben beszűkült. Igaz, a nemzetközi kereske­delem még mindig viszonylag szerény szerepet játszik az amerikai gazdaság te­vékenységében, de az export jelentősége a hetvenes években lényegesen nőtt, az ország importfüggősége egyes esetekben (például a nyersolajnál) érzékenyen fokozódott. Egyes ágazatok, így a technológiaigényes gépipar, a repülőgépgyár­tás, a műtrágya- vagy a gyógyszeripar termelésének igen jelentős hányadát külföldön értékesíti, akárcsak az amerikai mezőgazdaság.16 Vagyis az amerikai gazdaság nemzetközi függősége fokozódott, és ez végső soron ellene hat a pro­tekcionista törekvéseknek. Más elemzések ugyanakkor arra utalnak, hogy a nemzetközi beágyazottság fokának növekedése ellenére az amerikai gazdaság fő éltető forrásai továbbra is az ország földrajzi határain belül vannak, illetve visz- szavihetők e határok közé. A hagyományosan jelentős kereskedelmimérleg­többlet jelentős deficitbe váltása, az amerikai dollár nemzetközi szerepének meg­gyengülése olyan sokkhatások, amelyek az azonnali sikert ígérő, rövid távon kevésbé költséges és könnyebben - adminisztratív úton - megvalósítható import- korlátozást, bezárkózást ajánlhatják. Hasonló irányban fejtheti ki hatását az a jól ismert pszichológiai jelenség, hogy egyetlen, a munkahelyét veszni látó acélipari munkás - kiterjedt érdekszervezetein keresztül - jóval erősebben hallathatja hangját, mint az importkorlátozások következtében magasabb árakon vásárolni kényszerülő több ezer fogyasztó.17 Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy való­jában az amerikai gazdaság a hetvenes években a világgazdasági kényszererők hatására nyílt ki, nem pedig tudatos gazdaságpolitika eredményeként „nyitott”. Azokban a helyzetekben, amikor a folyamatokat olyan külső mozgások irányít­ják, amelyekhez a belső alkalmazkodás lassú, ellentmondásos, de mindenképpen passzív, mindig nagy a valószínűsége a visszalépésnek, még akkor is, ha a protek­cionista gyakorlat erősödése egyes ágazatok, illetve az egész gazdaság számára kézzelfogható veszteségeket eredményez. Aligha véletlen, hogy a hetvenes években a nemzetközi kereskedelem jövő­jét, illetve az Egyesült Államoknak ebben játszható szerepét illetően megélén­kült, esetenként kiéleződött a vita a különböző amerikai érdekcsoportok között. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom