Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére
irányul és arra, hogy a fejlődő országok fokozottabban vegyenek részt nyerstermékek értékesítésében, elosztásában és szállításában. 58. Minél előbb meg kell vizsgálni, milyen újabb intézkedések növelhetik és stabilizálhatják a fejlődő országok nyerstermékexportból eredő bevételét. 59. A nemzetközi szervezetek, a fejlett országok és mások, amelyek helyzetüknél fogva megtehetik, segítsék a fejlődő országokat, különösen a legkevésbé fejlett országokat, tőke és technológia nyújtásával, továbbá szakemberképzéssel, amely a kitermelést, az alapanyag-feldolgozást és a feldolgozóipari kapacitást szolgálná, valamint a pénzügyi, kereskedelmi, szállítási és különféle szolgáltató ágazatok kiépítését és megerősítését a fejlődő országokban, hogy megkönnyítsék és előmozdítsák félkész és késztermékeik előállítását és exportját. 60. A fejlett országoknak meg kell tenniük minden tőlük telhetőt, hogy tartósan és kiszámíthatóan javuljon a mezőgazdasági exporttermékeknek piacaikra történő bejutása. Mezőgazdasági és kereskedelmi politikájuk állandó és gyors liberalizálása révén lehetővé kell tenniük a fejlődő országok számára, hogy bővítsék mezőgazdasági exportjukat. Az illetékes tárgyalási fórumokon sürgős intézkedéseket fogunk hozni, hogy előrelépjünk az olyan javaslatok jóváhagyása és megvalósítása felé, amelyek a mező- gazdasági termékek kereskedelmét akadályozó korlátok csökkentését és felszámolását célozzák, különösen a fejlődő országok exportérdekei szempontjából fontos termékek vonatkozásában, s így előmozdítjuk, többek között, a termelés hatékonyabb megoszlását. A fejlett országok megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy hozzáigazítsák e követelményekhez azon mezőgazdasági és feldolgozóipari ágazataikat, amelyek védelemre szorulnak a fejlődő országok exportjával szemben, ezáltal megkönnyítik a bejutást az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek piacaira. A fejlett országoknak meg kell tenniük minden tőlük telhetőt, hogy belföldi mezőgazdasági politikájuk kialakítása és megvalósítása során kiküszöböljék a fejlődő országok gazdaságára nézve káros hatásokat. 61. A nemzetközi együttműködés kereteiben intézkedéseket kell tenni, ide értve megegyezésen alapuló kutatási és fejlesztési programokat, hogy javítsuk a fejlődő országokban gyártott természetes termékek versenyképességét a fejlett országok műanyagaival és helyettesítő termékeivel szemben. Meg kell vizsgálni továbbá, milyen intézkedésekkel lehet összehangolni, ahol helyénvaló, az ilyen műanyagok és helyettesítő termékek gyártását és a fejlődő országokban gyártott természetes termékekkel való ellátást. 62. A lehetőségekhez képest kerülni kell az olyan ágazati megállapodásokat, amelyek akadályozzák a fejlődő országok kereskedelmének növekedését. Erőfeszítéseket kell tenni a meglevő ilyen megállapodások kiterjesztésének elkerülésére, majdani felszámolásuk céljából. 63. Az általános preferenciarendszert fenn kell tartani mint a kereskedelmi és a fejlesztési együttműködés előmozdításának, a fejlődő országok világkereskedelmi részesedése növelésének egyik fontos hosszú távú eszközét. A nemzetközi közösség megerősíti, hogy az általános, viszonosság nélküli és diszkriminációtól mentes preferen- ciális rendszer fontos szerepet játszik a fejlődő országok exportkereskedelmének bővítésében és diverzifikálásában, valamint gazdasági növekedésük ütemének fokozásában. E célból a preferenciákat nyújtó országok teljes egészében végrehajtják a Kereskedelmi és Fejlesztési Testület Különleges Preferencia-Bizottságának kilencedik ülésén elért megállapodást.10 Az általános preferenciarendszert 1990-ben átfogóan felül kell vizsgálni. 64. A fejlett országoknak folytatniuk és fokozniuk kell különleges és egyoldalú intézkedések bevezetésére irányuló előfeszítéseiket, hogy még inkább lebontsák a fejlődő országok trópusi termékeinek kereskedelme előtt álló akadályokat, ide értve e ter134
