Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére

ezen országok alapvető nehézségeinek felszámolása és gyorsabb fejlődésének biztosítása érdekében. Hasonlóképp konkrét intézkedésekre és akciókra kerül sor a tengerparttal nem rendelkező országok, a szigetországok és a legsúlyosabb helyzetben levő országok sajátos és sürgető problémáinak a megoldása érdekében.

n. A fejlődő országok sajátos regionális problémáit - ahol ilyenek léteznek és foglalkoznak velük a regionális fejlesztési stratégiák, mint például a Lagosi akcióterv az afrikai gazdasági fejlődés monróviai stratégiájának végrehajtására6 - a valamennyi fejlődő ország érdekében elfogadott általános politikai teendők keretein belül hatékony és konkrét intézkedések révén fogjuk figyelembe venni.

12. A nemzetközi közösség minden tagjának sürgős lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél előbb megszűnjön a kolonializmus, az imperializmus, a neokolonia- lizmus, a belügyekbe való beavatkozás, az apartheid, a faji megkülönböztetés, a hegemónia, az expanzionizmus és az idegen agresszió, valamint megszállás minden formája, amelyek a fejlődő országok fejlődésének és gazdasági emancipációjának fő akadályai.

13. Minden ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, az erőszakkal való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, az államok közötti viták békés eszközökkel történő rendezése kiemelkedő jelentőségű a nemzetközi fejlesztési stratégia sikere szempontjából. Konkrét lépéseket kell tenni a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és teljes leszerelés céljai felé, beleértve a leszerelési intézkedések sürgős megvalósítását, ami számottevő pótlólagos erőforrásokat szabadítana fel, s ezeket a társadalmi és gazdasági fejlesztés céljaira, különösen a fejlődő országok javára lehetne felhasználni.

14. Kulcsfontosságú a közvélemény mozgósítása minden országban, különösen a fejlett országokban, hogy szilárdan elkötelezetté váljanak a jelen stratégiában foglalt célok és feladatok, valamint a stratégia megvalósítása mellett. Mivel a törvényhozó testületek fontos szerepet töltenek be a nemzeti gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek realisztikus kidolgozásában és hatékony végrehajtásában, a törvényhozó testületek tagjainak támogatása lényeges a nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításához.

15. Az ENSZ-rendszer szervei, szervezetei és testületéi megfelelő formában segítik a stratégia megvalósítását és a nemzetközi fejlesztési együttműködés új lehetőségeinek keresését.

16. Az 1980-as évtizedet a kormányok az ENSZ III. fejlesztési évtizedévé nyilvánítják, és egyenként és együttesen hitet tesznek amellett, hogy teljesítik egy igazságosságon és egyenlőségen alapuló új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére irányuló elkötelezettségüket. Elfogadják a stratégiában foglalt célokat és feladatokat, és szilárdan eltökélik, hogy azokat összefüggő, konkrét és hatékony politikai intézkedések koherens rendszerének elfogadásával valóra váltják a fejlődés minden területén. Ezeket a célokat, feladatokat és politikai intézkedéseket az alábbi bekezdések részletezik.

II. CÉLOK ÉS FELADATOK

17. Az ENSZ III. fejlesztési évtizedére szóló nemzetközi fejlesztési stratégia szerves része a nemzetközi közösség által egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseknek, és a fejlődő országok fejlődésének meggyorsítását kívánja szolgálni. A nemzetközi gazdasági problémák megoldásához való hozzájárulása révén szeretné nagymértékben elősegíteni a tartós világgazdasági fejlődést, és előmozdítani a fejlődés végső céljának megvalósítását, a feltételek javítását mindenki számára. Változásokat jelent és követel majd a világgazdaságban, a fejlett és a fejlődő or-