Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére
4- A nemzetközi gazdaság továbbra is a strukturális kiegyensúlyozatlanság állapotában van. Lassúbb növekedési ütem jellemzi, amelyet továbbra is magas infláció és munkanélküliség, tartós pénzügyi bizonytalanság, fokozódó protekcionista intézkedések, strukturális problémák és elégtelenségek, valamint a hosszú távú növekedés bizonytalanságai kísérnek. Az interdependens világgazdaságban ezeket a problémákat nem lehet megoldani a fejlődő országok előtt álló sajátos problémák megoldása nélkül. Mi több, a fejlődő országok gyorsabb fejlődése életbevágóan fontos a világgazdaság tartós növekedése szempontjából, és lényeges a világbéke és a világbiztonság szempontjából. 5. Nem szabad, hogy a jelenlegi nehézségek eltérítsék a világot a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átépítésének parancsoló szükségességétől. A fejlesztés által felvetett kihívás a hatékony nemzetközi fejlesztési együttműködés új korszakát követeli, amely érzékenyen reagál a fejlődő országok szükségleteire és problémáira. 6. Az ENSZ III. fejlesztési évtizedére szóló nemzetközi fejlesztési stratégia szerves része a nemzetközi közösség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseinek, hogy meggyorsítsa a fejlődő országok fejlődését, létrehozzon egy új nemzetközi gazdasági rendet, és megvalósítsa célkitűzéseit. Ezek a célkitűzések konkrétan megkövetelik, hogy a fejlődő országok teljes mértékben és hatékonyan vegyenek részt a fejlődést és a nemzetközi gazdasági együttműködést érintő minden döntés kialakításában és végrehajtásában avégett, hogy igazságos és méltányos alapon mélyreható változásokat idézzenek elő a jelenlegi nemzetközi gazdasági rendszer szerkezetében, és minden állam teljes és állandó szuverenitást gyakorolhasson erőforrásai és gazdasági tevékenysége fölött. 7. Az új nemzetközi fejlesztési stratégia célja a fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, hogy ezáltal jelentősen csökkenjenek a fejlett és a fejlődő országok között jelenleg meglevő egyenlőtlenségek, hogy mielőbb felszámoljuk a nyomort és a függőséget, ami hozzájárulna a nemzetközi gazdasági problémák megoldásához, és biztosítaná a tartós világgazdasági fejlődést, és amit az igazságosságon, az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön alapuló ilyen fejlődés csak alátámasztana. A nemzeközi fejlesztési stratégia óriási vállalkozás, a nemzetközi fejlesztési együttműködés előmozdítására, amely átfogja az egész közösséget. 8. A fejlődési folyamatnak elő kell mozdítania az emberi méltóságot. A fejlődés végső célja az egész lakosság jólétének állandó növelése, a fejlődési folyamatban való teljes mértékű részvétel és az abból származó előnyök igazságos elosztása alapján. Ebben az összefüggésben az évtized folyamán a nők helyzete lényegesen javulni fog. A gazdasági növekedés, a produktív foglalkoztatás és a társadalmi egyenlőség ebből a szempontból a fejlődés alapvető és egymástól elválaszthatatlan alkotórészei. A nemzetközi fejlesztési stratégiának ezért egyértelműen tükröznie kell annak szükségességét, hogy a fejlődés eme végső célja felé való haladáshoz részletes és helyes politikákat fogadjanak el, amelyeket minden ország a saját fejlesztési terveinek és prioritásainak a keretei között dolgoz ki. A fejlődés ütemét a fejlődő országokban általában jelentősen meg kell gyorsítani ahhoz, hogy képessé váljanak ezeknek a céloknak az elérésére. 9. A fejlődő országok fejlődéséért elsősorban maguk ezek az országok felelősek. A nemzetközi közösség hatékony közreműködése azonban elengedhetetlen olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a fejlődő országok által a fejlesztési céljaik megvalósítása érdekében kifejtett nemzeti és kollektív erőfeszítéseknek. A maguk részéről a fejlődő országok továbbra is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kollektív önerőre való támaszkodásra mint a fejlődésük meggyorsítását és egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtését előmozdító eszközre. 10. A legkevésbé fejlett országok leginkább sürgető problémái és rosszabbodó helyzete különös figyelmet igényel. Különleges és hatékony intézkedésekre kerül sor 124
